Magyar
ismertető
Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.
Kézdiszentlélek a Kászon-patak
völgyében fekvő Kovászna megyei községközpont, melyhez
közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Kiskászon,
Kézdikővár és Kézdiszárazpatak.
Kézdivásárhely innen csupán 5
kilométerre van.
Elnevezése
minden bizonnyal arra a középkorban épített templomra utal, melyet a Szentlélek tiszteletére szenteltek fel.
Története röviden
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Sancto Spiritoként olvashatunk róla. A középkorban építették meg a település román stílusú templomát. Ezt az 1400-as években újjáépítették, az 1700-as években pedig erődítették is.A Perkő szirtjein lévő vár már a tatárjáráskor létezhetett. Az 1400-as évekbeli török offenzívát azonban már képtelen volt átvészelni.
1910-ben a lakosság nagy része magyar.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Kézdi járás szerves részét Háromszék vármegyében.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a lakosság többsége magyar, románnak csupán négy fő vallotta magát.
A második világháború idején ledobott bomba a településen mérhetetlen károkat okozott.
Látnivalói
- A Perkő aljában található római katolikus templom, melyet erődítettek is. Az ollós alaprajzú építménynek kaputornya is van.
- Szent István tiszteletére felszentelt kápolna.
- Szentlélek várának romjai a Perkő hegyormán.
- Szent Antal kápolna romjai a Perkő oldalában.
- A Mikes család által építtetett várkastély. Védőfalainak
maradványai napjainkban is megtekinthetőek. Ezen Tarnóczi Sarolta
elrablását ábrázoló festmény van. Kemény Zsigmond Özvegy és lánya
című regényének adaptációja.
- A Könczey és Tamás család XVIII. századi udvarháza.
- Cecevár a településtől három óra
autóútra van. Keletkezése, pusztulása nem ismert. Mai állapota
elhanyagolt. Helyileg a csíki országút feletti sziklacsúcson áll.
