ismertető

Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Kilyén az Olt bal partján fekvő Kovászna megyei falu, mely közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozik. Csaknem szemben fekszik vele.

Története röviden

A település határától nem messze az Egerestőnek nevezett településen római kori és bronzkori leletekre is bukkantak, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy hosszú idők óta lakott terület.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik.

Ebben a forrásban még Kylienként olvashatunk róla.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság 100%-a magyar.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román nemzetiségű is.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Kézdi járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivalói

• középkori unitárius temploma, mely gótikus stílusjegyeket is visel magán. Falain pedig többek között Szent Lászlót, a kánai mennyegzőt és az utolsó vacsorát ábrázoló freskók láthatóak.
• A Szilágyi család által építtetett udvarház.
• A Vajna család udvarháza.
• Az 1700-as években épített református templom.
• A Czakó család által építtetett lakóház.
• A Székely kúria
• A Potsa kúria
• és a Szilágyi kúria.
  

Kilye hírességei:

• Itt született a honvéd Kilyéni Czakó Áron.
• A szintén 1848-as hős Szilágyi Sándor.
• Itt halt meg a naplóíró Halmágyi István.
• Ferenc József unitárius püspök előneve is Kilyéni volt.