Koltó

ismertető


Megye: Máramaros megye.
Erdély régió.

Koltó a Lápos folyó mentén fekvő falu Nagybányától mindössze 13 km-re található Máramaros megyében. A falu lakossága homogén, hiszen az itt élő emberek magyar anyanyelvűek, akik nagyrészt a református egyház tagjai. A 2004-es reformok nyomán a már nem faluként, hanem községként nyilvántartott Koltó a közigazgatási önállóságot is megkapta.  

Története röviden:


A faluhoz köthető talán leghíresebb személy gróf Teleki Sándor, akinek sírja a község temetőjében megtalálható. Az 1848-49-es szabadságharcban ezredesként hazájáért harcoló férfi a híres Teleki család tagja volt, akiknek kastélya az 1900-as években épült a településen.

Szintén a településhez köthető Petőfi Sándor, aki feleségével Koltón töltötte mézesheteit.

E két híres ember nyomán az egykoron Teleki kastély napjainkban múzeumként funkcionál.
Az 1910-es népszámlálási adatok még arról számolnak be, hogy a lakosság nagy része magyar. Ekkor a település hivatalos neve: Koltó-Katalin.

Története


Az első írásos források, melyek említést tesznek a faluról. a 15. századból származnak és Kolcho-ként írnak róla. Az idők során több elnevezése is ismert: Kolcho, Alsó Kocho, Koltho.

A település elnevezése feltehetően a kohó főnévhez kapcsolódik, amely utalásként értelmezhető a fal alapítóira, akik szénégetőként tevékenykedtek. Ezt az elképzelést konkrét bizonyítékok is alátámasztják: a település határában szénnyomokat tartalmazó üregeket analizáltak.

A 16. századból származó írásos források előbb a kővári -majd a Drágffy uradalom részeként írnak róla.   Feltehetően ekkor építtették a református templomot is de az sajnálatosan a 17. század második felében porig égett.

A 17. században a település kővárának kapitánya Teleki Mihály, majd fia II. Teleki Mihály birtokolja.
A leégett református templom után az 1900-as években épült a falu kőtemploma két haranggal ellátva.

A felvilágosodás kori uralkodó Mária Terézia idején épült az a barokk kastély, aminek restaurálására majd egy század leforgása után már szükség volt.

A 19. század második felében Szatmár megye politikai életének mintegy emblematikus figurája, Teleki Sándor birtokolta a várat. Teleki életpályája az 1848-49-es szabadságharcban is meghatározó.

A magyar romantika korának egyik kiemelkedő irodalmi alakja, Petőfi Sándor is többször járt itt. Talán az egyik legfontosabb látogatásának mondható több mint egy hónapos nászútja. Ezen időszak alatt születtek meg a Petőfi-lírák azon darabjai, amelyek irodalomtörténeti szempontból munkásságának egyik legfontosabb momentumai.


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc szempontjából döntő fontosságú volt a település vára, hiszen Bem tábornok miután a szabadságharcban az ellenség került erőfölénybe, kénytelen volt a várat feladni és a számüzetést választani.


Miután az emigrációban megismerkedett egy francia tábornok lányával, akit később feleségül is vett, visszatért hazájába és restauráltatta a kastélyt.

A Petőfi-lírák keletkezési helyét, a híres somfát jelölte meg sírja helyéül Teleki Sándor, aki életének hátralévő részét a vesztes szabadságharc után Nagybányán töltötte.


Fotók a régióból

Programok
Szilágycseh, 2017. dec. 29.-2018. jan. 2.

Ajánlat
Gyimesbükk
Csíkszentsimon
Vajdahunyad
Tusnádfürdő