Magyar
ismertető
Megye: Maros megye.
Erdély
régió.
Kutyfalva (románul Cuci, németül
Quellendorf) A Maros-patak bal partján, Maros megyei román
községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések
tartoznak: Marosdátos, Marosoroszi, Oláhpéterlaka és Völgyöntúl.
Marosludas csupán 5 km-re található innen.
Története röviden
A XIV. században említik először,
ekkor még Cutfolua néven. A hagyomány szerint a
falunak a Papok erdeje nevű határrészén egykor kolostora volt. Mára
ennek sajnos semmilyen nyoma nem maradt fent. A XVII. században
Pekry Lőrinc kuruc generális kastélya állt itt. Ezt a XIX. században
lebontották, ekkor került helyére a ma is álló Degenfeld-kastély. Az
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt jelentős
román kisebbséggel.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak
ratifikálásáig képezte Marosújvári járás szerves részét Alsó-Fehér
vármegyében. Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy
része román, de élt itt magyar, cigány, és német nemzetiségű is. A
XIV. században említik először, ekkor még "Kugfolwa" néven. A XVII.
században az unitárius zsinat színhelye. XVIII. Században
Pekri Lőrincz románokat telepített be e jellegzetes magyar nyelvjárású
falúba. A XX. századig közigazgatásilag Alsó-Fehér vármegyéhez
tartozott. A település határában erdő található, melyet Papok
erdejé-nek neveznek. Mindössze ez a név őrzi annak az egykori
Ferenc-rendi szerzetes kolostornak halvány emlékét, amelynek lakói a
reformáció térhódításával elszéledtek innen. János Zsigmond korában a
lakosok az unitárius hitre tértek át. Ennek köszönhetően erős
unitárius központtá vált Kutyfalva, különösen az unitárius hiten levő
Pekrieknek tevékenysége nyomán. Amikor Sárdi János küküllői esperes
1657-ben vizitációt tartott, a kutyfalvi unitárius egyház még egyike
volt a kiválóbbaknak, nemsokára azonban teljesen elerőtlenedett,
később reformátussá lett. Látnivalók
- Református temploma többször átépített. Az első templom a Magyardátos filiájaként szereplő kis kutyfalvi gyülekezetben egyszerű fakápolna lehetett, ami nyomtalanul eltünt. Ennek helyébe épült a XV. században a falú nagybirtokosa és a gyulafehérvári káptalan kezdeményezésére, esetleg a Ferenc-rendi szerzetesek segítségével egy torony nélküli kis gótikus templom, melynek a hatszög három oldalával záródó 5 X 4,30 méter boltozatos szentélye, kívül támasztó pillérei és később megtoldott, átalakított kis hajója, diadalíve, szintén átalakított ablakai a mai napig megvannak. 1676-ban anyaegyházzá növekedik Kutyfalva. A templom déli kapuja be van falazva, valamint a szentély északi oldalán lévő ajtó is. A templom alatti kriptába valószínűleg a későbbi patrónus-családok (Pekry, Zeyk) tagjai temetkeztek. A kripta régészeti maradványai 1912-ben az akkori "Erdélyi Múzeum"-ba kerültek. A templom kitoldása, a hajó mennyezetének, diadalívének, ablakainak átalakítása Pekri Ferenc küküllői főispán jóvoltából 1650 körül történik. (D. Ákos - Templomaink. Reform. Szemle 1953, 206. ) Ekkor készül a torony alatti ajtó és a portikus. Mivel a Pekriek 1568-tól unitáriusokká lesznek, a templom 1715-ig az unitáriusok használatában van. De Magyardátosnak, a reformátusok anyaegyházának 1658-i, tatároktól történt elpusztulása után Pekriné Fricsi Fekete Klára védelme alá kerül. Hívására mind több református telepedik le, akiknek e patróna és annak harmadik férje Bethlen János református gyülekezetet szervez s azt 1674 táján pátrociniumával (kegyúri tisztség) látja el. A Pekriek közül Lőrincz, a kuruc generális - kinek felesége Petrőczi Kata Szidónia a költőnő (1664-1708) - már református, utódai közöl ifj. Dániel István felújíttatja a templomot, barokk karzattal bővítve azt, melynek felirata:
Ugyanakkor készül a szintén barokk stílusú szószék. Az északi, portikus felöli bejáró ajtó felírata a 32. Zsoltár 10. verse:
"Sok az bűnös ostora, de az Úrban bízót Környül veszi az irgalmasság. "
A torony építése már Dániel István idejében elkezdődik, de csak 1835-ben fejeződik be, amiről a torony alatti bejárat fölött lévő felírat tesz bizonyságot a következő szavakkal:
"Isten dicsőségére kezdette e tornyot építetni b. Dániel István úr több mint fél századot felül élt csonka falai felemeltetvén - Bevégeztetett 1835-ben Zeykfalvi idősb Mlgs. Zeyk János úr mint birtokos és szentegyházi főfelügyelő különös gondossága és szorgalma által. Mátyás Sámuel papsága, Balog Sándor és mestersége s Török Márton Közfelügyelősége idejében. Tiszteld az Istent, szeresd az embert. Sz. Máté R XXII. 37-39. "
A Toronyban lévő két harang közül a kicsit 1811-ben készítették. Felirata:
ME, Fudit Ephraim Andraschofoky A Klaudiopoli Isten Dütsöségére az Kutyfalvi reformata eklésia - öntette Anno 1811.
A nagy harangot 1925-ben öntötték. Felirata:
"Isten dicsőségére öntötte Közadakozásból a Kutyfalvi református Egyház 1925. évben. Öntötte: Klein Oszkár K. Kugiron. "
A PARÓKIA
Az 1970. évi árvíz hatalmas károkat okozott. A templomban 1,7 m magasságú volt a víz színtje. A parókia kissé magassabban helyezkedik el, ezért az árvíz nem érinthette. Az árvíz utáni időszak teremtett alkalmat egy új parókia megépítésére a salétromos falú régi parókia helyett. Egyházkerületi támogatással, valamint a gyülekezet tagjainak hozzájárulásával 1974 okt. 13. -ra készült el a jelenlegi parókia. GYÜLEKEZETI ALKALMAINK
Istentisztelet: Minden vasárnap délelőtt 11 és délután 6 órai kezdettelVallásóra: Szombaton 11 órai kezdettelKátéórák: Szombaton 12 órai kezdettelIfjúsági bibliaóra: Szombaton 19 órai kezdettelNőszövetségi bibliaóra: Vasárnap, az esti istentisztelet után.
A LELKIPÁSZTOROK
342 esztendő óta van állandó lelkipásztori állása a Kutyfalvi Egyháznak. A 23 nyilvántartott lelkipásztor után én magam 2001. május 1. -től Isten kegyelméből lehetek a 24. Ha ezt a 342 esztendőnyi időt elosztjuk a 23 lelkipásztor számával, eredményként nyerjük, hogy egy lelkipásztor átlag 14 évet töltött ebben a gyülekezetben, ami arra enged következtetni, hogy a lelkipásztorok szerették itt e gyülekezetben. Én - Székely Levente, a mezőségi Uzdiszentpéterről kerültem Kutyfalvára, feleségem is lelkipásztor, 2003 őszétől az Oláhdellői gyülekezet hívta meg lelkipásztorának. Egyik legfontosabb vágyunk a fiatalok összegyűjtése, valamint a konfirmált ifjakkal való foglalkozás, de az újonnan megalakult nőszövetség működésének támogatása is.
A GYÜLEKEZET PRESBITÉRIUMA
Név TisztségKOCSIS ISTVÁNGondnokBARTA KLÁRA PresbiterBOGAI ATTILA PresbiterBÜKKÖSI JÓZSEF PresbiterDOMOKOS JÓZSEFPresbiterDRÁGOS ISTVÁN PresbiterHAJDÚ LÁSZLÓ PresbiterJAKAB JÁNOS PresbiterKAPÁS ISTVÁN PresbiterKOCSIS LENKE PresbiterLÁSZLÓ ANNA PresbiterMELEG SÁNDOR Presbiter
FONTOSABB MONDANIVALÓ
Sajnos gyülekezetünknek nincs testvérgyülekezeti kapcsolata, ez még a jövendő lehetősége. Egy másik szomorú dolog, hogykevés a fiatalság, vagyis az az ifjúság negyrésze nem kapcsolódik bele egyáltalán az egyház életébe. A lélekszám 300 körül mozog, de sajnos a temetések száma (évente) nagyobb, mint a keresztelések és esketések száma együttvéve. Ugyanakkor a beolvadás is fenyeget, mert nincs nemzeti öntudat, fiataljaink előszeretettel barátkoznak és házasodnak ortodox felekezetűekkel. Istennek hála, a fiatalok közül 10-15 fiatallal sikerült ifjúsági csoportot szervezni, "életben" tartásához azonban munkára, odafigyelésre és szeretetre lesz szükség a lelkipásztor részéről.
- A Degenfeld-kastély.
