ismertető

Megye: Szilágy megye.
Erdély régió.

Magyarzsombor az Almás patak mentén fekvő település Szilágy megyében, a Kolozsvár főútvonal mentén.

Elnevezése

Az első írásos források, melyek említést tesznek a településről, a 13. századból származnak és egyházas településként írnak róla. Az idők során több elnevezése is ismert: Sombor, Magyar Nagy Sombor, Magyar Nagy Zsombor, Magyarnagyzsombor stb.

Története röviden:

A település története egészen a Honfoglalás idejéig nyúlik vissza. Egykori birtokosa ugyanis a Zsombor nemzetség volt. A reformáció szétsugárzása hatott az itt élő magyar lakosságra, akik ezekután a református egyház tagjai lettek.

1920-tól, miután életbe lépett a trianoni  békediktátum, Magyarzsombor már nem tartozott a Kolozs megyei Hídalmási járáshoz.


1850-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román. Számuk drasztikusan növekedett, így nem meglepő, hogy az 1992-es adatokban, csupán 34 fő vallja magát magyarnak az 596-ból.

Látnivalói:

A településen álló, napjainkban is megtekinthető templom az 1600-as években épült, román stílusban. A 18. század második felében szükségessé vált átépítése. A templomban található szószék Sipos Dávid alkotása, míg szentélyéne Szilágyi Jakab nevéhez fűződik. Ezt bizonyítja az a véset, mely a szentély támpillérében található. Ez a sírfelirat pedig egyértelműen a mester nevét említi.

A falu egykori birtokosainak címere látható a kazettás mennyezeten. Umling Lőrinc alkotása a karzat, míg az itt található ereklyék a Sombory és a Valkai család adományai.

Az első világháború idején a harangokat elhurcolták, ezért 1920-ban újakat kellett önteni.
A fazsindelyes, eredetileg görög katolikus templomot magas tornyaival együtt feltehetően a 17. század első felében építtették.