Maksa

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Maksa az Óriáspincetető lábánál fekvő Kovászna megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Dálnok, Eresztevény és Sepsibesenyő tartozik hozzá.
Ezen a területen ömlik a Besenyő patakba a Maksa.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben még Moyaként olvashatunk róla. A településen egy római telep maradványait tárták fel.
1200-as években építhették meg templomát, román stílusban, de renoválására a XV. században szükség volt. Innentől gótikus stílusjegyeket hordoz magán.
A XIX. században bontották le és építettek helyette újat. Az itt álló egykori vár egyes falrészletei látszanak.
A XX. század első felében a templomban súlyos kárt tett egy földrengés. Tornyának harangján ez a felirat áll: Soli Deo gloria .

Szent László legendákat jelenít meg a régi templomon található szinte összes freskó. Huszka József volt az, aki ezekről a falfestményekről hű akvarell másolatot készített. Ezt a Magyar Néprajzi Múzeumban őrzik. A gyülekezet az Iparművészeti Múzeumnak adta el a régi templom kazettás mennyezetének darabjait.

Háromszék közgyűléseit rendszerint a XVII. század első felétől majd egy évszázadon keresztül itt tartották. A híres fejedelem Barcsai Ákos ellen lázadtak fel a székelyek. Ezt követően jogaikat körülbástyázták. A XVIII. században a császári csapatok felégették a falut.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Sepsi járás szerves részét Háromszék vármegyében.