Nagybacon

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Nagybacon a Bacon-patak két partján fekvő Kovászna megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Kisbacon, Magyarhermány, Szárazajta és Uzonkafürdő .
Sepsiszentgyörgy innen csupán 27 kilométerre található.



Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Bachanként olvashatunk róla. A település egykori és mai területe nem esett egybe, hiszen korábban egyesek szerint az Uzonka-patak melletti Faluhely nevű területen élt a lakosság.
A Csókás-dombon állhatott templomuk. Ekkor két egységből tevődött össze:
egyrészt a háromszéki Csinódból ( másnéven Sepsibacon) és az udvarhelyszéki Telegdibaconból. Ezt a két egységet 1877-ben egyesítették. A XIX. században azonban Sepsibaconon egy pusztító tűzvész ütött ki.

A lakosság nagy része 1910-ben magyar, 24 ember románnak négy pedig németnek vallotta magát.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Miklósvári járás szerves részét Háromszék vármegyében.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú magyarság mellett továbbra is élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.

Látnivalói

  • A település református templomát eredetileg Kisbaconhoz közelebb építették. Egy legenda övezi, miszerint Kisbacon és Nagybacon nem tudott arról dönteni, hogy melyiknek  a területén építsék fel. Ezért egy-egy ebet adtak egymásnak és megállapodtak arról, hogy egy hét múlva szabadon bocsátják azokat és azon a területen húzzák fel az építményt, ahol a kutyák először találkoznak. A nagybaconi lakosság rendesen táplálta sajátják, míg a kisbaconiak éheztették, sanyargatták, így az előbbi kutyája szaporábban haladt hazafelé, mert szerette a gazdáit. Ezért építették a templomot Nagybaconhoz közelebb a XII. században. A későbbiekben gótikus stílusban alakították át.   Napjainkban a XIX. századi átalakítást követő állapotában tekinthetjük meg.
  • XX. századi ortodox templom
  • XX. századi református kultúrház, melyet Kós Károly tervezett.
  • Az első és második világháború alkalmával elhunyt honvédeknek tisztelgő emlékművek a polgármesteri hivatal előtt.
  • a Kincses-barlang, ahol csillogó pirites homokkő van.
  • a település határától nem messze értékes borvíz tör felszínre.

    Itt születtek:

    • a XVII. századi bölcsész és keleti nyelveket tanító pedagógus Baczoni Incze Máté
    • a XVIII. századi orvos, tanár Incze Mihály, aki szaktémákban több művet alkotott.
    • a XIX. század második felében dr. Konsza Samu etnográfus, aki emellett tanárként is tevékenykedett. A református templom mellett helyezték örök nyugalomra.

    Gazdasága

    Az itteni lakosság nagy része mezőgazdasági tevékenységre specializálódott. Vannak azonban olyanok is, akik cserép és téglagyártő kisüzemekbe tömörültek. Itt a település határától nem messze található erdő fáit dolgozzák fel. Erre több vállalkozó is specializálódott.

    Fotók a régióból

    Ajánlat
    Kézdivásárhely
    Zeteváralja
    Kalotaszentkirály