Nagyvárad

ismertető


Megye: Bihar megye.
Erdély régió.

Nagyvárad A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő város Bihar vármegyében, melynek székhelye is. Érdemes tudni, higy az E60-as út fut keresztül a városon, mely közvetlenül összeköti Budapesttel, Kolozsvárral, Marosvásárhellyel, Brassóval és Bukaresttel is. Tervezik az észak-erdélyi autópálya felépítését is, mely a várostól mindössze 15 kilométerre lesz majd.



Története röviden

Elnevezése egy magyar főnévből ered, hiszen a várad jelentése: kis vár. A "nagy" előtag pedig egy másik település, a Kisvárdától történő egyértelmű megkülönböztetésként szolgált. A források tanúsága szerint már az 1200-as években földvár állt ott, monostorát pedig a lovagkirály, Szent László alapította és ezidőtájt telepíttette ide a bihari püspökséget is. A király 1095-ben halt meg, és itt helyezték örök nyugalomra. Személyét halála után legendák sora övezte, így sírja zarándokhely lett.


A tatárjáráskor sikerült az ellenségnek bevennie. Ennek krónikása Rogériusz, püspök, váradi főesperes, akinek nevéhez a Carmen Miserabile című mű fűződik.

A XIV. század végén adták át Szent László aranyozott lovasszobrát, melyet a székesegyház elé állítottak.

A XV. század emblematikus figurái közül Janus Pannonius itt volt kanonok, Vitáz János várkapitány is a városhoz köthető, csak úgy, mint Rhédey Ferenc és fia, akik az erdélyi fejedelmi tisztséget töltöttek be.


A török offenzíva idején Ali bég fosztogatta a várost, de  vár ostroma sikertelen volt. Az itteniek az ostrom után erődítették a várat.

Dózsa paraszt seregei 1514-ben szintén sikertelenül támadták. Szapolyai János és Ferdinánd váradi békéje is itt köttetett. Varkoch Tamás ostromának azonban a vár nem tudott ellenállni. Ez mérhetetlen pusztulást okozott a városnak és a várnak egyaránt.


A XVI. századi török ostromok többsége sikertelennek bizonyult. 1613-ban Báthory Gábort saját emberei itt gyilkolták meg. 1660-ben pedig a szászfenesi ütközetben II. Rákóczi György halt meg. Szintén 1660-ben történt, hogy Ali pasa ostromgyűrűbe fogta a várost. 1664-ben és 1689-ben is sikertelenek voltak a város felszabadítására irányuló harci cselekmények.

1692-ben sikerült Siegbert  tábornoknak a város felszabadítása.

A XVIII. században építették a napjainkban is itt található székesegyházat. Az itteni vár állapota rendkívül rossz, hiszen a kommunista diktatúra idején mindent feldúltak, ami a magyarságra emlékeztetett. Így tehát a vár is pusztulásra volt ítélve. Körzetében hatalmas tömbházakat építettek.

A XX. században a kulturális élet megélénkült olyannyira, hogy a város kulturális központtá avanzsálódott. Emiatt Körös-parti Párizsként is emlegetik.


Népessége

  • 1787-ben lakossága 9790 fő
  • 1830-ban 18 091 fő
  • 1850-ben 22 538 fő
  • 1857-ben 22 443 fő
  • 1869-ben 28 698 fő
  • 1880-ban a város lakossága 31 324 fő, ebből 86,4% magyar anyanyelvű, 6,6% oláh azaz román, 4% német; hitfelekezet szerint 31,8% római katolikus, 27% református, 26,1% izraelita, 6,7% görög katolikus, 5,9% ortodox volt.
  • 1890-ben 38 557 fő, 88,8 % magyar anyanyelvű, 6,6% román, 2,6 % német; hitfelekezet szerint 31,2 % római katolikus, 28,2 % református, 26,2 % izraelita, 6,5 % görög katolikus, 5,8 % ortodox volt.
  • 1900-ban 47 018 fő, a katonasággal együtt 50 177; ebből 91,3 % (44 750 fő) magyar anyanyelvű, 5,1 % (3335 fő) román, 2,4 % (1404 fő) német
  • 1910-ben 64 169 fő, 58 421 magyar anyanyelvű, 3604 román, 1416 német, 279 szlovák és 159 lengyel volt
  • 1992-ben 222 741 fő, ebből 144 244 román, 74 225 magyar, 2137 cigány, 959 német és 1176 egyéb nemzetiségű
  • 2002-ben, a 206527 főből (az előfalvakban élőkkel együtt) már csak 56 830 (27,5%) magyar, 145295 (70,4%) román lakosa volt, valamint roma: 2466 (1,2%), német: 566 (0,3%), szlovák: 477 (0,2%), zsidó: 172, ukrán: 76, bolgár: 25, orosz: 25, szerb: 17, cseh: 9, török: 9.
<br style="clear:both">

Híres emberek

Nagyvárad polgármesterei

  • Bölönyi Menyhért, 1850. január 4-én Nagyvárad első polgármestere elfoglalja hivatali székét.
  • Csorba János, 1851. június 25-től 1854-ig.
  • Lukács György, 1861. január 21-től 1875-ig.
  • Stettner Lajos, 1863 - 1864
  • Sall Ferenc, 1875. november 11-től 1897-ig.
  • Bulyovszky József 1897-1901
  • Rimler Károly 1901-1919

A város híres szülöttei:

  • gr. Rhédey Ferenc, aki a XVII. században erdélyi fejedelem volt.
  • gr. Teleki Mihály Erdély kancellára a XVII. században.
  • Perger János , Csengery Antal , Szigligeti Ede  és Benda Kálmán MTA tag.
  • Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem a XVI. században.
  • Pázmány Péter esztergomi érsek és Váradi Péter kalocsai érsek.
  • Báthory Gábor erdélyi fejedelem.
  • a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke Csengery Antal, aki történetíróként is jeleskedett.
  • Diósy Ödönné Brüll Adél  Ady múzsája
  • Bakonyi Károly író
  • Széchényi Zsigmond Afrika-utazó
  • Osvát Ernő  a Nyugat folyóirat alapítója
  • Palotai Boris József Attila-díjas író
  • Dayka Margit Kossuth-díjas színművésznő
  • Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerző
  • Szilágyi Dezső jogász, igazságügyminiszter
  • Károly József, re fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drótnélküli távíró egyik feltalálója.
  • Iványi Ödön  újságíró, aki 1891-ben átvette a Nagyvárad szerkesztését
  • Edelmann Menyhért orvos.
  • Beöthy Ödön (1796. december 5. - Hamburg, 1854. december 7. ) Erdély 48-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ
  • Grósz Frigyes szemgyógyintézetet nyitott Nagyváradon.
  • Nagysándor József  október 6. honvéd tábornok, a 13  aradi vértanú egyike.
  • Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerző
  • Straub F. Brunó  az MTA tagja, 1988-89-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke
  • Wagner Nándor  szobrászművész
  • Bajor Andor író
  • Knézy Jenő  sportriporter
  • Beöthy Ödön  Erdély 48-as kormánybiztosa, Bihar vármegye alispánja, országgyűlési követ
  • Flór Ferenc a „legmagyarabb magyar orvos”
  • Csengery Imre országgyűlési képviselő a XIX. században
  • Grósz Albert  királyi tanszéki orvos, a nagyváradi Szemkórház igazgatója. 1852-1867 között Nagyvárad főorvosa volt.
  • Tisza Kálmán  a balközép párt  vezére. 1875. október 20. és 1890. március 13. között Magyarország miniszterelnöke.

Más hírességek Nagyváradon

  • Itt tanított Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében emléktáblát állítottak fel.
  • Itt tanult Szacsvay Imre a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője. 1848. június 24-én megválasztják Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselőjének. 1849. október 23-án kivégzik. Bronzszobrát, Margó Ede (1872-1946) alkotását 1907. március 15-én avatták fel.
  • Itt élt és alkotott Ady Endre költő.
  • Itt alkotott Michael Haydn (1732-1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére.
  • Itt, az egykori székesegyházban temették el 1095-ben I. László királyt, 1319-ben Beatrix királynét, 1395-ben Mária királynőt és 1437-ben Luxemburgi Zsigmond királyt és német-római császárt.
  • Az új Szent László székesegyházban nyugszik Ipolyi Arnold (1823-1886) püspök, történész, Rómer Flóris (1815-1889) apátkanonok, archeológus, bölcsész, a magyar régészet és művelődéstörténet megalapozója, Fraknói Vilmos (1843-1925) régész, történész Bunyitay Vince (1837-1915) kanonok, egyháztörténész.
  • A premontrei templomban nyugszik Károly József (1854-1929) kanonok, fizikus, matematikus.
  • A Rulikovszky-temetőben nyugszik Rulikovszky Kázmér lengyel százados, akit Paskievics 1849. augusztus 29-én a magyarokhoz való átállásért kivégeztetett, Mezey Lajos (1820-1880) festőművész, Tabéry Géza (1890-1959) író, Fekete József (1903-1979) szobrász.

Nagyvárad történelmi városrészei

  • Váradolaszi (Olosig)
  • Újváros (Orasul Nou)
  • Szőllős (Seleus)
  • Csillagváros (Steaua)
  • Velence (Velenţa)
  • Őssi (Io&#0351;ia)
  • Rogériusz (Rogerius)
  • Tokaji telep, más néven Cinka Panna (Cartierul Eminescu)
  • Váradhegyalja (Podgoria)
  • Rét

Újabb városrészek

  • Tavirózsa (Nuf&#259;rul)
  • Dragos Voda
  • Észak-Őssi (Iosia Nord)
  • Ipari negyed (Zona industriala)
<br style="clear:both">

Kultúra

Egy kis sajtótörténet

  • 1862 szeptemberében megjelent az első, modern értelemben vett nagyváradi újság, a Bihar. 1863. október 30-án megszűnt, majd újra megjelent 1867-1884 között.
  • 1868 A Nagyváradi Lapok megjelenése, a nagyváradi hivatásos újságírás kezdete.
  • 1870. július 3. Megjelent a Nagyvárad című napilap. Főszerkesztő Hügel Ottó. Szerkesztését 1891-ben Iványi Ödön (1854-1893) újságíró vette át.
  • 1874. június 17. Megjelent a Szabadság című napilap. 1895. szeptembere és 1896. májusa között Nagyváradon tartózkodik és a lapnál újságíróskodik Krúdy Gyula. 1900. január 1-jén Ady Endre megérkezik Debrecenből és a lapnál dolgozik 1903. októberéig.
  • 1895 Megjelent a Tiszántúl című napilap.
  • 1898. október 1. Megjelent a Nagyváradi Napló.1901. december 10-től Ady Endre ide jött át a Szabadságtól segédszerkesztőnek.
  • 1902 Megjelent a Nagyváradi Friss Újság.

Közlekedés

Tömegközlekedésről röviden

A XX. század első éveiben vette kezdetét a városban a villamosközlekedés. Az első villamos mozdonyok is ekkor indultak első útjaikra. A tömegközlekedési hálózat irányítása az OLT vállalat tevékenysége. A megannyi autóbusz mellett összesen öt villamos közlekedik a városban (piros 1-es és 3-as, fekete 1-es és 3-as, illetve 2-es).


A vasútról

  • A XIX. század második felében került átadásra a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonal, így a vasúti közlekedés az egyik meghatározójává vált a közlekedésnek.
  • Tizenkét évvel később átadták a Nagyvárad-Kolozsvár közötti  vasúti pályát.

    Vasútállomások a városban

    A város négy pontján is vasútállomás található: Központi pályaudvar, Keleti pályaudvar, Nyugati pályaudvar, Biharpüspöki pályaudvar, mely egyben határátkelőként is funkcionál.


    A vasúti menetrendről részletes tájékoztatás az alábbi honlapokon olvasható:

    www. elvira. hu, www. infofer. ro, www. cfr. ro

    Repülőtér

    Az Arad felé vezető út mellett a város peremén találhatjuk Nagyvárad repülőterét. A menetrend az alábbi honlapon található:

    www. tarom. ro

    A történelmi Magyarország nagyváradi templomai

    Római katolikus templomaink
    • Szent László templom. Az utolsó tatárdúlást követően 1717-1733 között épült fel, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok váradi püspöki működése alatt. A templom tornya 1790-ben készült el. Az 1960-as években a kommunista hatalom le akarta rombolni, de a város magyarsága élő láncot alkotva éjjel-nappal védte a templomot, dacolva a román titkosszolgálat fenyegetéseivel. Végül lerombolni nem merték ugyan, de sok embert hosszú börtönévekre ítéltek.
    • Nagyváradi római katolikus Székesegyház, Bazilika (Basilica Minor). Alapkövét Forgács Pál püspök tette le 1752. május 1-jén, az építkezést 1779. december 8-án fejezték be és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya.
    Református templomaink
    • Várad-Újvárosi (kéttornyú) református templom. 1835-1853 között épült, tornya 1872-ben készült el.
    Izraelita templomaink
    • Ortodox zsinagóga.
    • Cionista (neológ) zsinagóga (Kossuth, ma Indepententei utca), 1878-ban szentelték fel. Tervezője Búsch Dávid, kivitelezője id. Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belső díszítés Horovitz Mór munkája. A templom ma már használaton kívül áll.
    • Teleki utcai zsinagóga.
    Görög-keleti templom
    • Holdas-templom. Tervező építésze Éder Jakab, kivitelezője Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló félgömb került, melyet egy különleges szerkezet működtet, készítője Georg Rueppe in Grosswardein.

    Építészeti remekek, műemlékek

    • Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz későreneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
    • Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1762-ben kezdték el. Főbejáratával szemben található a Tóth István (Tóth Árpád költő édesapja) által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
    • Kanonok-sor
    • Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as évek]]ben történt felújításakor eltűntettek és azóta sem került elő. Szövege:"E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798 augusztus 26-1898 augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége. "
    • Városháza.
    • Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Fellner és Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra, Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Sclauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
    • Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912-1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést 1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó - felvonót láthatunk.
    • Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908-1909 között.
    • Pénzügyi palota. Az [[eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
    • Igazságügyi palota
    • Nemzeti (volt [[Osztrák-Magyar) Bank épülete
    • Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
    • Moskovits palota.
    • Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
    • Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
    A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják. A szecesszió jegyében született épületek híresek.

    Testvérváros

    Debrecen, Magyarország

    Fontos címek, telefonszámok

    A Segélyhívót a 112-es telefonszámon lehet elérni. A város polgármesteri hivatala az alábbi címen található: Szent László/Unirii tér 2, telefonszáma: (0040)259/437000.

    Információs irodában, ahol menetrendekről és egyéb közérdekű információkról kaphatnak felvilágosítást: (0040)359/442413. Kedvező áru szállás után az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni: 0359/402476.

    Jogi tanácsadás illetve cégügyekkel kapcsolatos felvilágosítást a (0040)745/013012 -os számon kérhetnek.

      Fotók a régióból

      Ajánlat
      Torockó
      Székelyudvarhely
      Temesvár
      Máréfalva