ismertető

Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.

Pusztakalán a Sztirigy bal partján fekvő város, melynek tengerszint feletti magassága 230 méter. Az erdélyi Pusztakalán nem messze található Piskitől és Vajdahunyadtól, emellett fontos megemlíteni, hogy községközpont, melyhez közigazgatásilag Alsónádasd, Batiz, Felsőnádasd, Grid, Kőboldogfalva, Szentgyörgyválya, Szentkirály, Sztrigyohába, Sztrigyszacsal, Sztrigyszentgyörgy és Zeykfalva tartozik.  

Elnevezése

Az első írásos források, melyek említést tesznek róla a 14. századból származnak. Ezen forrásokban még Alsokalantelek és Chalanteluch néven olvashatunk róla. A település nevét minden bizonnyal egy személynévből kapta, de egyes teóriák szerint a Bár-Kalán nemzettséggel is összefüggésbe hozható. Érdekes alakja miatt kapta román nevét, "kanál"-(Lingura) a római fürdőre utal.

Története röviden

Az újkor hajnalán előbb Déva, majd Vajdahunyad várához tartozott mind Alsókalán, mind Felsőkalán. Az akkor még különálló román falvak Hunyad vármegyében voltak. A XIX. században dinamikus fejlődésnek indult a nehézipar, a század második felében vaskohót építettek, a vaskohászat elengedhetetlen alapjait megvetvén ezzel. Megnyitotta kapuit a Brassó Bánya és Kohómű Rt. Ugyanebben az évben még két monumentális méretű olvasztót is építettek. Ezek a beruházások rengeteg embernek jelentettek hosszú távú stabil munkahelyet: százszámra érkeztek ide bánsági sváb, magyar munkások. A század utolsó évtizedeiben hengermű, gépműhely és öntöde épült, a nehézipar dominanciáját mutatva ezzel a térségben.

1896-ban kezdte meg a termelést egy koksztüzelésű magaskohó, majd két évvel később indult be a Kaláni Bánya és Kohómű Rt. . Ez a XX. század elején a Rimamurány-Salgótarján Vasmű tulajdonába került.
A XX. század második felére Pusztakalán már városi rangot is kapott, nem csoda, hiszen ekkorra már új lakónegyedek épültek, a vasművet is továbbfejlesztették.

Az 1992-es év tragikusan hatott a munkásságra, hiszen a gyár hatezer embert bocsátott el, akik ezután létükben érezhették fenyegetve magukat. Az ittmaradtak feje fölött is joggal lebeghetett a munkanélküliség réme, hiszen az üzem nemsokkal ezután örökre bezárta kapuit. Napjainkban mrá ócskavastelep. Az 1998-as statisztikák alapján az össznépesség csupán 26%-rendelkezik állandó munkahellyel.

Látnivalók

• Pusztakalán református templomát a XIX. században építették, két évtizeddel később pedig római katolikus templomát, mely a neogótika építészeti stílusjegyeit viseli magán.
• A XIX. században keletkeztek a gyárépület egyes részei.
• A városról érdemes tudni, hogy már a római korban lakott terület, hiszen az első medencét még a rómaiak készítették. A régészek által feltárt lelet napjainkban is megtekinthető.   Forrásai fontos ásványi anyagokat tartalmaznak, hiszen a víznek magas a nátrium-szulfát; -kalcium és magnéziumtartalma, tehát a kellemes pihenéssel egyszerre gyógyulhatnak az ide látogatók. A koromszennyezés miatt egy ideig nem nyitotta meg kapuit a fürdő, de napjainkban ismét öt medencével várja a turistákat.
  

Lakossága

Az 1850-es összeírások alapján a lakosság etnikai és vallási szempontból homogén, hiszen 165 ortodox román lakja.
Az 1910-es adatok ennél árnyaltabb képet mutatnak: a lakosság legnagyobb része magyar, de él még itt román és német is. Legtöbben római katolikus vallásúak, de nem elhanyagolható az ortodox és a reformátusok száma sem. 786 ember él a vasgyártelepen.
2002-es népszámlálási adatok már 9359 itt élő emberről számolnak be, nagy részük román nemzetiségű jelentős magyar és német kisebbséggel. Felekezeti hovatartozásukat tekintve legtöbben ortodox hűek, de él itt római katolikus, pünkösdista, és református vallású ember is. Fontos megemlíteni, hogy közigazgatásilag a város részét képező Sztigyszentgyörgy lakosságának nagy részét bukovinai székelység alkotja, tehát a magyarság jelenléte ebben a térségben jelentős.