Retteg

ismertető


Megye: Beszterce-Naszód megye.
Erdély régió.

Retteg a Nagy-Szamos jobb partján található falu Déstől 15 km-re Erdélyben.  

Története röviden:


A szász települést említő első írásos források a 13. században keletkeztek. Itt még Retheeg - ként említik. A csicsói uradalom részét képező mezőváros a 15. században számos privilégiumhoz jutott: vásártartás, vámszedő hely . A 16. században már uradalmi központ, amely lakosai bíráit megválaszthatták magyar és szász nemzetiségűek közül felváltva.

A 16. században  lakosság nagy része az unitárius egyházhoz tartozott. A református hitre csak a 17. században tért vissza, amikoris esperesi székhely lett. A 18. században fölégették.

A 19. század egyik legnagyobb eseményei voltak a Margit-napi vásárok. Itt szarvasmarhát, gyapjút, lovakat, sajtot értékesítettek a kor szintjének megfelelően.

A 20. században már folyóiratok jelentek meg, és az 1920-as években megindult az első autóbuszjárat Retteg-Bukarest között.


Lakossága:


Az 1850-es adatok szerint a lakosság 50%-a román, de jelentős a magyarság száma is. Itt élő nemzetiségek még a zsidók és cigányok.

Az 1910-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nemzetiségi összetétele megváltozott: a legnagyobb arányban számukat tekintve magyarok élnek itt. Jelentős a románok száma is. Jelen vannak még a cigányok és csekély számú német kisebbség is. A lakosság nagy része görög katolikus, de jelentős a zsidók, a reformátusok és római katolikusok száma is.

2002-re ismét a román nemzetiségűek alkották a lakosság nagy részét és látványosan növekedett a cigányok száma is. Olyannyira, hogy már több létszámmal voltak jelen, mint a magyarok. Felekezeti hovatartozást tekintve legtöbben az ortodox hívek vannak, majd a református, a pünkösdista, a görög katolikus, a római katolikus és a baptista egyházhoz tartozók.

Látnivalók:


  • Folklorista emlékmúzeum, melyet Ion Pop-Reteganul folklorista, a falu híres szülöttjének egykori szülőházában nyitottak meg.
  • 19. századi római katolikus kápolna.
  • Gótikus stílusú református temploma. Bár a 15. században keletkezett, a 19. században szükségessé vált átépítése és toronnyal történő kiegészítése.


A falu híres emberei:


  • Márk Lajos festőművész, Ion Pop-Reteganul folklorista és Miháltz István jezsuita teológus is itt látta meg a napvilágot.