Romosz

ismertető


Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.

Romosz Szászvárostól csupán 12 km-re található falu Hunyad megyében, Erdélyben.

Elnevezése

Feltehetően egy német személynévről kapta nevét. Az idők során többféle elnevezése is ismert: Rams, Ramos , Romoz , Ramas , Romas .

Története röviden


Az 1300-as években alapították az ide vándorolt németek. Az első német települések egyike Erdélyben. 1334-ben keletkezett összeírások alapján arra következtethetünk, hogy a falu lélekszáma elérte az 1200 főt. A népes falu azonban a XV. századi török támadások áldozatául esett. Az 1800-as években a románok népesítették be, majd egy évszázaddal később érkezett meg ide a szász lakosság. Élt itt még karintiai németajkú lakosság, akik lutheránusok voltak és kudzsiri románság is. Egészen 1920-ig volt a Hunyad megyei Szászvárosszék része. A XX. században addig nem látott méreteket öltött a jobb életkörülmények reményében az Újvilágba vándorlók száma.

Lakossága

Az 1850-es összeírások alapján a lakosság nagy része román nemzetiségű, de nem elhanyagolható a német és a cigány nemzetiségűek száma sem. Felekezeti hovatartozás szerint az itt élő legnagyobb arányban ortodoxhűek, de 2024 lakosából 290 evangélikusnak, 266 pedig görög katolikusnak vallotta magát.

1900-as népszámlálási adatok már csak 1490 itt élő emberről számolnak be, akik nagy része román, jelentős német és magyar kisebbséggel. Vallásukat tekintve még mindig az ortodox egyházhoz tartozók vannak többen, de ugyanúgy él még itt görög katolikus és evangélikus is.

A legfrissebb összeírások 2002-ből származnak. A lakosság számának drasztikus csökkenése ezen adatokból is visszaköszön, Romosz ekkor már csak 1160 lélekszámú település. Etnikai szempontból heterogén, a lakosság nagy részét jelentő románság mellett 74 ember cigánynak. 25 pedig németnek vallotta magát. Vallásukat tekintve még árnyaltabb képet mutat a lakosság; hiszen a korábban jelen lévő ortodox, görög katolikus és evangélikus vallás mellett már 129 pünkösdista vallású hívő is él itt.

Látnivalók

  • Az 1400-as években felépített evangélikus templomát majd három évszázaddal később renoválni kellett. Ekkor keletkezett tornya. Szász évvel később a lelkészlakot is építettek mellé.
  • Érdekesség, hogy a falu központi területei műemléknek minősülnek, ezért védettséget élveznek.

    A település híres embere:

    Az 1600-as években itt látta meg a napvilágot  a törökök életmódjáról, mindennapjairól szóló mű szerzője.

    Fotók a régióból

    Ajánlat
    Ópálos
    Kalotaszentkirály