ismertető

Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Siménfalva  Alsó-Nyikómenti községközpont Hargita megyében, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:  Bencéd, Csehétfalva, Kiskadács, Kobátfalva, Nagykadács, Rugonfalva, Székelyszentmihály, Székelyszentmiklós, Tordátfalva, Medesér, Kiskede és Nagykede.

Székelykeresztúr innen hét, Székelyudvarhely pedig 21 kilométerre van.

Elnevezése. . .

minden bizonnyal a régi templom védőszentjéről , Szent Simonról ered.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból ered. A Cserehát területén, ami a falun kívül van, bronzkori leletekre bukkantak. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy őskor óta lakott terület. A Várhegyen is őskori maradványokat hoztak felszínre. A falu határában pedig Orbán Balázs feltevése szerint egy földvár állhatott. Ennek Kadicsa volt a neve.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.
1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román és cigány nemzetiségű is.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Székelykeresztúri járás szerves részét Udvarhely vármegyében.

Látnivalói

• A Székely-kúria udvarán található XVIII. századi református templom.
• Napjainkban már nem látható középkori temploma. Unitárius temploma viszont van, melynek tornyát a XIX. században építették.
  

Itt születtek. . .

• A XVI. században Székely Mózes erdélyi fejedelem, aki kastélyát is itt építtette meg.
• Az unitárius lelkész Péter Sándor, aki történészként is tevékenykedett.
• A XIX. századi költő Farkas Árpád.