Római katolikus székesegyház - Szatmárnémeti

Római katolikus székesegyház - Szatmárnémeti adatai:
cím:
Római katolikus székesegyház - Szatmárnémeti
Szatmárnémeti
nyitva:
egész évben
ismertető

Szatmárnémeti számos olyan neves személyiséggel büszkélkedhet, aki a 19. század és 20. szárad éveiben fontos műemléképületeket terveztek, kiviteleztek, akik komoly építkezésekbe kezdtek, vagy elősegítették azok létrejöttét. Ilyen például gróf Fischer István püspök vagy Hám János püspök, akik szívükön viselték az egyházi épületek sorsát, a város építészeti fellendülését.

            A város római katolikus székesegyháza helyén először egy barokk stílusú plébániatemplom állt, melyet 1768 és 1798 között építettek, majd Fischer István püspöksége idején (1804–1807), mikor 1804-ben megalakult a szatmári egyházmegye és székhelyéül Szatmárnémetit jelölték ki, szükségessé vált a templom bővítése. Fischer István volt az új egyházmegye első püspöke. Az első átépítés a szentély megnagyobbítása volt, majd a következő püspök, Klobusiczky Péter ideje alatt (1807-1821) a megnagyobbított szentélyt kétoldalt sekrestyével bővítették, melyek fölött oratóriumot alakítottak ki. Az így kialakult állapotot a Károlyi család uradalmi építésze, Josef Bittheuser által készített alap- és homlokzatrajzon lehet megismerni.

            Az új, ma is látható, klasszicista stílusú székesegyház építése ennek helyén, Hám János püspöksége idején (1827-1857) történt. Az építkezést 1830. körül kezdték és 1837-ben fejezték be. A tervek készítőjének személye eddigi kutatások alapján nem ismert, csupán stilisztikai megfigyelésekre lehet alapozni, melyek határozottan arra utalnak, hogy a terveket Hild József készítette, mivel az épület kupolás megoldása és oszlopcsarnokos homlokzata nagy hasonlóságot mutat az építész által tervezett egri székesegyházzal. Ugyancsak Hild József szerzősége mellett szól az is, hogy az akkori püspök komoly egri kapcsolatokkal rendelkezett. Hám János püspök Egerben folytatta teológiai tanulmányait, később papi szemináriumi oktató és püspöki kinevezéséig egri kanonok volt.

            A székesegyház a 20. század folyamán számos felújítási, átépítési munkálaton esett át. Az egyházmegye százéves fennállásának évfordulója alkalmából, 1904-ben helyreállították és újrafestették, az addigra megromlott állapotú belső tereket. A második világháborúban nagy szovjet bombatámadás rombolta a várost, a székesegyház is nagy károkat szenvedett. Ezeket a károkat 1961-ig kijavították. Az 1980-as években újravakolták az épület homlokzatát, a kilencvenes években renoválták a rossz állapotban lévő belső részeket. A székesegyház felépítésekor az előző templom megnagyobbított szentélyének falait is felhasználták.

            A templom az egykori Deák Ferenc tér (jelenleg Szabadság tér) keleti oldalán, a régi Széchenyi utca (ma 1918. december 1. utca) elején áll, a püspöki palota szomszédságában. Az épület tájolása kelet-nyugat irányú, a templom háromhajós, elrendezése bazilikális, keleten hosszan elnyúló szentélyben végződik, melynek záródása félköríves. A szentély északi és déli oldalánál szentély látható, melyek emeltén oratóriumot alakítottak ki. A főhajó három részre osztható, középrésze fölött, kettős támpilléreken pihenő, hangsúlyos csegelyes, tamburos kupola emelkedik, ami hasonlít az egri székesegyház kialakítására. Az épület nyugati végében két torony magasodik, melyek alatt kápolna helyezkedik el, a főbejárat fölött áll az orgonakarzat.

            A templom nyugati főhomlokzata monumentális, látványos kialakítású, melyen szintén az egri székesegyház főhomlokzati kiképzése köszön vissza. A középrészen hatalmas, a homlokzati síkból előrelépő portikusz áll, melyet attika és timpanon koronáz, valamint egy-egy hasáb alakú torony fog közre. A homlokzat többi részét az oszlopcsarnokos kialakítás és a szobrok határozzák meg. A korinthoszi fejezetes oszlopok fölött álló timpanon orommezejében egy, a Hit allegorikus ábrázolására szolgáló női alak látható, aki a felhők között állva keresztet és kelyhet tart. A timpanon mögött húzódó attikán három szobor látható. Középen helyezkedik el a Megváltó szobra, jobbra tőle Szent Péter, bal oldalon pedig Szent Pál apostolok szobra áll. A tornyok alsó szintjének szoborfülkéiben Szent István és Szent László királyok szobrát helyezték el.

 

Fotók a régióból

Ajánlat
Alsóvalkó
Tasnád
Bálványosváralja
Bözöd