Az egykori minorita kolostor temploma Besztercén

Az egykori minorita kolostor temploma Besztercén adatai:
cím:
Az egykori minorita kolostor temploma Besztercén
Beszterce
nyitva:
egész évben
ismertető

Viszonylag kevés írásos bizonyíték maradt fenn arról, hogy a minorita rend mely időkben jelent meg Besztercén. Az első forrás, mely a településen említi őket 1268-ból származik. Feltehetőleg templomuk és a kolostoruk is ekkortájt épülhetett. Az építkezés valószínűleg az 1200-as évek közepén kezdődött a szentély megépítésével, 1270-re pedig végül a nyugati homlokzat készült el. Többször is javították, bővítették a templomot. Az első pontos információ alapján az első nagyobb rongálást a törökök végezték 1438-ban. Az ezt helyreállító munkálatok 1444 körül zajlottak. Ez az első hivatalos restaurálás, újjáépítés a templom történetében. A következő nagy átalakítás 1520 körül történhetett, mikor későgótikus stílusúra építették át. Ekkor cserélték a templombelsőben boltozatra a fa födémet és a boltozat feszítőerejének tompítására elkészültek a támpillérek is. A kolostoron is munkálatokat hajtottak végre ebben az időben, talán valamivel később, inkább 1525-ben építkezhettek rajta későgótikus stílusban, ám a felújítás során már egyértelműen reneszánsz elemek is felkerültek az épületre. A freskók valószínűsíthetően ekkor készültek a templom belsejében.

            A templom kelet-nyugati tájolású. A déli homlokzatán az 1900-as évek elején előkerült néhány falfestmény töredéke, melyek sajnos ma már nem láthatók, de az épület történetének szempontjából igen fontos leletnek számítottak. Leírások alapján, mely feltárásukkor készült, a falfestmények Szent Györgyöt, Szent Mihály arkangyalt, Szent Lászlót, Szent Imre herceget, Szent Bertalant és természetesen Krisztust ábrázolták.

            1540 és 1542 között a minoriták kénytelenek voltak elhagyni a kolostort a reformáció miatt. Ezt követően a templom a lutheránusok használatába, a kolostor pedig a városvezetés fennhatósága alá került. Ez egészen a Habsburgok rekatolizációjáig tartott, mikoris a minoriták újból elfoglalhatták saját templomukat és kolostorukat. Ez 1724-ben történt. Több, mint hatvan évvel később, 1788-ban a templom megint kikerült a minorita rend fennhatósága alól, katolikus plébániatemplom lett.

            Az épület a 18. században nagy átalakítások során barokk jelleget öltött. A munkálatok sokáig eltartottak. Ekkor építették át a hajóboltozatot, elkészült a nyugati részen a karzat és a feljáró, a szentélyt megmagasították, felső szintjén apró ablakokat nyitottak. A szentélyben felállítottak egy barokk szobrot, melyet a Szentháromságnak szenteltek fel. Az épületet kívülről sem hagyták meg eredeti megjelenésében. Az épületen körbefutó barokk párkányt készítettek, kialakították az új oromzatot, és kisméretű huszártornyot építettek. Valószínűsíthető, hogy ekkoriban készülhetett a templom déli homlokzatának egyik támpillérén lévő napóra is. A kolostor sem maradt ki a munkálatokból, ezen is számos átalakítást végeztek el. A következő nagyobb javítás 1847-ben következett be. A ma is látható nyugati bejárati kapu elődje ekkor készült.

            A templom történetének újabb nagy fordulata 1893-ra tehető, mikor a görög-katolikus egyház megvásárolta az akkor már nem használt, üresen álló épületeket (a templomot és kolostort). Számos átalakítás végeztek. A déli oldalhoz kapcsolódó kolostort 1909-ben lebontották, ekkor találták a ma már nem látható falfreskókat. Az orgonát is ekkor távolították el, mely Johaness Hahn műhelyében készült. A nyugati kaput a két világháború között alakították át inkább gótikus jellegűre.

            A besztercei minorita templom akkor került az ortodox egyház birtokába, mikor a kommunisták 1948-ban megszüntették a görög-katolikus egyházat. Ekkor átalakításokat végeztek, bár koránt sem olyan nagymértékűt, mint eddig. Egy gótikus jellegű ikonosztáz került a szentélybe és a templombelső 1978 és 1980 közötti kifestését neobizánci stílusban oldották meg.

            A ma látható templom kívülről nem kimondottan díszes, ám főhomlokzatának kétoldali, karcsú, magas, csúcsívben végződő ablakai és a közöttük, magasan helyet foglaló rozetta ablak impozáns látvánnyá teszik. Az épület alapvetően hófehér színét a sarkokon és a portikusz két oldalán kőberakásos megerősítés töri meg.

Fotók a régióból

Ajánlat
Székelyvaja
Zsobok
Menyő
Göröcsfalva
Kisősi