Alsócsernáton

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Alsócsernáton (románul: Cernat). A Csernátoni-patak partján, a Bodoki-hegység lábánál, Kovászna megyei, erdélyi község. Központjában erődített templom található.



Története röviden

A XIV. században említik először, ekkor még Churuacun néven. A név szláv eredetű, a fekete = cserna jelentésű személynév birtokos változata. Két nagy részre lehet bontani a telpülést. Alsó illetve Felső Csernátra. Csak összevont statisztikai adatok vannak, de mindenképpen teljesen székely-magyar települések, 3.400 lakosból mindössze 40 román van. A XIV. században már plébániatemplommal rendelkezett. Ennek papja Péter, aki a pápai tizedjegyzék szerint 5 lotó ezüstött, és 32 banálist fizetett. A XV-XVI. században várkastély vette körül, amely még a tatárostrom megpróbáltatásait  is kiállta. A XIX. században tűzvész ütött ki. A templom újjáépítésekor azonban, már a középkori jellemzőket nem állították vissza. A reformációkor a reformátusok kezére kerül. A XVII. században azonban újra megindul a katolikus élet. Bernáld György, később Zámbler László és Zámbler János kápolnát építtetett.   A XVIII. században kapott a település állandó lelkészt . A XIX. században plébániává szervezik, plébániai lakás a XX. században épült.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Háromszék vármegye részét. Az 1992-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar volt.

Látnivalói

Itt állt a volt Damokos-kúria mely, jelenleg múzeumként működik. Benne található - az alapítóról elnevezett - Hanszmann-gyűjtemény. Kertjében skanzen és szabadtéri mezőgazdasági gépészeti kiállítás látható. Minden nyáron megrendezésre kerül a múzeum területén kézműves tábor.

Erődtemplomáról röviden:

Temploma feltehetően a XV. - XVI. században épült. A források szerint 4 öl széles, 17 öl hosszú volt, boltozatos szentéllyel és hajóval. A XVII. században törökök és tatárok pusztították el a település nagy részét. Mai templomát is a XVII. században építették. Valószínűleg a régi templom helyére. A régiből mindössze 5-6 méternyi falszakasz maradt meg , ezt is az új épület falába olvasztották be. A XIX. században tűz ütött ki, ennek következtében a XX. században teljesen újjáépítették. Az É-i fal bejáratát elfalazták, s a délin új bejáratot nyitottak. A templom mai alaprajzát tekintve téglalap alakú, délen portikusszal, nyugaton karzatfeljáróval, nyeregtetővel. A déli falon öt ablak található. A templom stílusát tekintve  klasszicizáló későbarokk különösebb építészeti díszítés nélkül. A Cseffei-család címerét viselő szószéket a XVII. században készítette Bernáld János. A szószék mellett a vértanú Damokos Tamás sírköve látható. A harangtorony teljesen újjáépített. A középkori jegyek sehol sem fedezhetőek fel. Az eredeti templom valószínűleg két vagy három emeletes lehetett, keskeny, magas lőrésekkel. A XIX. században a zsindellyel fedett tető villámcsapás miatt teljesen leégett. Ennek következtében harangjai is megolvadtak. A XIX. században kezdték megépíteni az új tornyot, ez azonban földrengés miatt megrongálódott. Tehát az egész felső részt újra el kellett kezdeni megépíteni mivel megrepedezett. A templomot várfal veszi körül, mely ovális alaprajzú.   Bejáratát védőtornyok biztosították. Egyházi források szerint a várfal építése a XVI. század körül történt ez az időpont azonban vitatott. Viszont a várfal maradványai, elszórtan mai napig megtekinthetőek a templom közelében. A meglehetősen épségben megmaradt É-i falszakasz jól szemlélteti az egykori védőfal fölépítését, méreteit és védműveit. A várfalat feltehetően  folyami görgeteg kövekből építették. A fal udvar felőli oldalainak kétharmad magasságán párkány fut körbe; erre támaszkodott az egykori védőfolyosó. A 90 cm vastag mellvéd falát fordított kulcslyuk alakú lőrések törik át, amelyeknek befelé szélesedő fülkéjét szemöldökkövek zárják le. A lőrés külső oldalát téglából rakták, ebből alakították ki a kulcslyuk alakú nyílást. A várfal magassága kívülről 7-8 m, a feltöltődött udvar felől nézve valamivel alacsonyabb. A falakat egykor kívül és belül egyaránt vakolat borította.

Itt született:

Szilveszter Sándor ordinarius substitutus.


Fotók a régióból

Ajánlat
Beresztelke
Kalotaszentkirály
Gyergyóalfalu