ismertető

Megye: Brassó megye.
Erdély régió.

Bodola a Tatrang folyó partján fekvő község, Brassótól csupán 17 km-re Erdélyben, Brassó megyében.

Neve. . .

egy szláv személynévből (Budilo) ered. Az első írásos forrás 8egy 1924-es oklevél) Budula néven említi.

Története röviden:

Földrajzi tényezők befolyásolták külső képét, hiszen a Tatrang folyó medre folyamatosan változott, ezért a hagyomány szerint székely eredetű magyar lakóknak folyamatosan erősítgetni kellett a gátakat, hogy az árvíz ellen hatékonyan védekezzenek. A 15. század második felében várát már felépítették és ekkora már a román nemzetiség is betelepült. Tulajdonjoga a Béldi családé. Jól sikerült házasság révén uradalmi központtá vált.

A reformáció tartósan nem jellemezte a települést, hiszen a falut birtokló Béldiek a római katolikus vallást szorgalmazták.
A szellemi életet egy magyar bíró, egy magyar és egy román esküdtpolgár irányította.

Természetesen a támadások sem kerülték el a falut, először Vitéz Mihály dúlta fel seregeivel, majd a tatárok égették fel. Az elmenekült Béldiek vagyonát kutatni kezdték. Egy sajátságos helyzet alakult ki a falu életében; vegyes tulajdonba került ; egyrészt az elmenekült Béldieké, másrészt Mikes Kelemené volt.

A 17. században a lakosság 21 román és 19 magyar jobbágycsaládból,   11 román és 5 magyar zsellércsaládból tevődött össze.  

Külterületének nagy részét erdő alkotta, de volt még itt kaszáló, legelő és szántó terület is. Gazdasági szempontból kiemelhető a Mikesek által alapított szeszgyár. A 19. század végén megszűnt református és ortodox iskolája is. A 20. században már a gazdaság az állattenyésztés és gyümölcstermesztés köré szerveződött. Szarvasmarhát, sertés, lovat tenyésztettek és tartottak, komlót és gyümölcsöt termesztettek.

Látnivalók

• A mai polgármesteri hivatal az egykora Béldi Tivadar kastélyában működik.
  
• A 18. századi római katolikus kápolna, mely barokk stílusjegyeket visel magán.
• Szám szerint három Béldi kastély, egy Mikes-kastély és egy Nemes-udvarház.
• Középkorban épült református és 18. századi ortodox temploma.
  

Lakossága:

Az 1850-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része, több mint fele magyarm de jelentős a román kisebbség száma. 1568 lakosából csupán 197 cigány. Vallási szempontból a lakosság kb 50%-a ortodox, de jelentős a református és római katolikusok száma is.

1900-ban a nemzetiségi összetétel és arányok nem változtak, de megjelent a községben az evangélikus vallás.

2002-es adatok szerint a legnagyobb arányban itt élő nemetiség a román, magyar és cigány kisebbséggel. A lakosság nagy része ortodox, de nem elhanyagolható a református, pünkösdista és római katolikus felekethez tartozók száma sem.