Bodonkút

ismertető


Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Bodonkút Kolozs megyei település, melyet a XIX. század végéig  1891-ig Burjánosoláhbuda névalkjában említettek. A falu Dióssal egységet alkot, közigazgatásilag és területig is. Nem messze, csupán 15 km-re található innen Kolozsvár.


Nevének eredete

Napjainkban is használatos névalakja az itt élők akaratán alapul. Ezt hivatalossá 1891-ben tették.   Nevének jelentése: fatönkkel bélelt forrás, a burjános előtag, pedig egy gazzal benőtt vidékre utal.
Az első írásos forrás, mely említi, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Budathelkeként olvashatunk róla, de a későbbiekben többféle névalakja is ismert: Obuda, Buda és Vybuda, Kysbuda,   Nagbuda et Obuda). Bwryanosbwda, Burjános Oláh Buda.


Története röviden

A falu lakosságának nagy részét eredetileg a kisnemesi családok képezték, akik a magyar nyelvjárás érdekes formáját használták. A Kolozs vármegyei kuriális falu kapcsán a XVIII. századi források református egyházat említenek, és azt, hogy a felnőtt lakosok száma csaknem 140 fő. A falu Magyarmacskás filiája, és érdekessége, hogy az 1800-1900-as években megannyi magyar nemesség települt ide, és az ún. Macskások. Macskásokon a környező település lakosait értjük : pl. : Diósmacskás, Magyarmacskás, Szentmártonmacskás és Hosszúmacskás.

Gazdasági szempontból meghatározó szerepe van a gyümölcsösöknek, hiszen Kolozsvárra innen szállítottak szilvát és az ebből készült lekvárt.
A második világháború idején az itt állomásozó román csendőrség arra kényszerítette a lakosokat, hogy minden könyvet tüzeljenek el, ami magyar nyelvű.


Népessége


1850-es összeírások alapján az itteni lakosság nagy része román nemzetiségű, jelentős magyar, zsidó és román kisebbséggel. Felekezeti szempontól a legtöbb ember görög katolikus vallású, de él itt református és zsidó is.

1900-ra ez az összetétel annyiban módosult, hogy a domináns számú románság mellett már csak magyar nemzetiségűek élnek. Felekezet szerint legtöbben még mindig a görög katolikusok vannak, de a vallási kép már jóval árnyaltabb, hiszen a református és zsidó vallásúak mellett római katolikusokról is beszámol az összeírás.

A legutóbbi népszámlálás 2002-ben volt, eszerint a lakosság túlnyomó része továbbra is román nemzetiségűnek vallotta magát, de nem hanyagolható el a magyarság száma sem. Vallásukat tekintve legtöbben az ortodox egyház tagjai, de jelentős a reformátusok és pünkösdisták száma is.

A falu látnivalója. . .

  • XVIII. századi fatemplom, melyet az ortodox hívők előtt a görög katolikusok használtak.
  • A XX. század első évtizedében épült a település református temploma, melyet egyes részeiben a középkorban itt álló templommaradványokkal díszítettek.


Bodonkút híres emberei:

  • Itt látta meg a napvilágot a mandzsúriai származású  református misszionárius, Babos Sándor.
  • Az erdélyi parasztfelkelés egyik emblematikus figurája, Budai Nagy Antal parasztvezér felmenői itt éltek. Érdekes, hogy a családot nemesekként tartották számon.

Fotók a régióból

Ajánlat
Székelyudvarhely-Libán
Székelyudvarhely