Borosjenő

ismertető


Megye: Arad megye.
Erdély régió.

Borosjenő a Fehér - Körös  partján fekvő egykori járási székhely, mely Aradtól csupán 48 kilométerre található Arad megyében.


Elnevezése:
Minden bizonnyal egy magyar törzsnévből (Jenő) ered.

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még castri Jeneuként olvashatunk róla. Jenoként is említik egyes források.

A XV. században Murád elől menekülő szerbek érkeztek meg erre a területre. Hunyadi János tiszteletére kapta a település a Borosjenő elnevezést. A XVI. század folyamán állandósult török támadások miatt sok szenvedést élt át az itteni lakosság. Régészek feltételeznek itt egy XIII. században épített monostort, ennek viszont romjaira napjainkig nem bukkantak. Vécsey Károly tábornok ezen a területen kapitulált az ellenséges seregek előtt 1849-ben. Az ittenikatolikus templomban helyezték örök nyugalomra az aradi vértanúk egyikét, Leingen - Westerburg Károlyt.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte az Arad vármegyei , borosjenői járás szerves részét.


Lakosság:

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar és német kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok és németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.