Csíkrákos

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Csíkrákos a Rákos-patak mentén a Középcsíki-medence kijáratánál fekvő Hargita megyei falu.
Csíkszereda innen csupán 10 kilométerre található.

Története röviden

A település a székelyek gyülekezési helyéül szolgált. A XI. században a székely törvényeket itt adták ki. A határától nem messze volt a tatárjárás alkalmával teljesen megsemmisült Abránfalva.
Nem messze innen, bronzkorból származó maradványokra bukkantak a régészek, tehát ősidők óta lakott terület. Az egykori vár maradványai ma is látszanak. Minden bizonnyal a határvédelmi hálózat egyik láncszeme volt.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a faluról a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Rakusként olvashatunk róla. A XVIII. századi madéfalvi veszedelem előtt a székely seregek itt gyülekeztek.

1910-ben a lakosság nagy része magyar.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Felcsíki járás szerves részét Csík vármegyében.
1992-ben a domináns számú magyarság mellett hat ember románnak vallotta magát.

Látnivalók

Bronzkori vár maradványaira bukkantak a Bogát, a Vár és a Kulcs patak közötti területen. Itt napjainkban egy XVIII. századi kápolna áll ( Szent Jakab tiszteletére szentelték) és egy kereszt.
A vár alatt több borvízforrás fakad, melyet az Oltbogáti melegfürdőben a vár alatt csörgedező borvízforrás tör felszínre. A hidegforrását ivóvízként használják fel.

Pogányvár romjai a Hargita Galusatető nevű főcsúcsa alatt helyezkednek el.

Római katolikus templomát a XIII. században építhették, de többször bővítették, erődítették. Barokk stílusjegyeket visel magán tornya vörös-barna. Göröcsfalván van helyileg, ez az egység azonban területileg is beékelődött a településbe.
A templomkertben helyezték örök nyugalomra Zöld Péter plébánost, az 1762-es székely mozgalom vezetője volt.
A XVII. századi Csere-kúria megépítése Cserei János nevéhez fűződik. Napjainkban szülőotthonként funkcionál.