Dézna

ismertető


Megye: Arad megye.
Erdély régió.

Dézna a Béli hegység lábánál fekvő Fehér megyei falu, mely Borossebestől csupán 10 kilométerre található.


Elnevezése:

Minden bizonnyal egy szláv főnévből ered, mely magyarra fordítva annyit tesz: jobb oldali folyó.

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVI. századból származik. Ebben a forrásban még Deznyeként olvashatunk róla. Az idők során több névalakja is ismert: Dezne, 1619-ben Deszni,   Dezna, 1619-ben Deszny, 1808-ban Deszna.

Már a XIV. században uradalmi központ volt és a királyi birtok részét képezte. Egy hetven év leforgása után viszont a Losonczy család szerezte meg. Az itteni várnak fontos szerepe volt a török terjeszkedés időszakában több ízben ellenállt az ellenséges seregeknek. 1566-ba viszont elesett, ezt követően előbb a törökök, majd a császáriak martalékává vált.

Az 1600-as években kapta meg a mezővárosi titulust. Vasérckitermelése a XVIII. századtól jelentős. 1789-ben  ortodox egyházi iskola kezdte meg a működését. A XIX. században fontos privilégiumot nyert el: évente három alkalommal is vásárt tarthatott. Ekkoriban már jelentős befolyással a Török és a Wenckheim család rendelkezett ezen a területen.
A XIX. században főleg külföldi tőke beáramlásának hála öntöde és vashámor kezdte meg működését, mely sok embernek biztos munkahelyet jelentett.
Török József nevéhez fűződik a magyar nyelvű, katolikus egyházi iskola létesítése.
A fentebb említett Wenckheim család érdeme pedig az idegenforgalom fellendítésében, hogy Magyarország egyik első modern halgazdasága a család birtokán szerveződött.


Lakosság:

1880-as összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar, szlovák és német kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak a domináns számú románság mellett csupán tizenöt fő vallotta egyéb nemzetiségűnek magát.

Fotók a régióból

Ajánlat
Gyergyócsomafalva
Kézdivásárhely
Magyarlóna