Gelence

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Gelence (románul Ghelinta):  A Gelencei-patak partján Kovászna megyei román községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi területek tartoznak: Alszeg, Felszeg, Szaladár, Haraly, és Lahida. Eredetileg Szaladár és Lahida összeolvadásából keletkezett. Kézdivásárhely csupán 12 km-re található innen.



Elnevezése

Neve a szláv gol (= üres, puszta) melléknév többesszámú golinci alakjából származhat, de lehet a szláv glina (= agyag) főnév glinica alakváltozatából is.

Története röviden

Területét ősidők óta lakják. A település több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Első temploma a XIII. században épült. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Kézi járás szerves részét Háromszék vármegyében. Az 1992-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős változást. . A zabolai gróf Mikes család ipari méretű európai viszonylatban is jelentős fűrésztelepet működtetett . A kötélpályás, vízi-, illetve úszócsatornás szállítás mellett a gelencei üzemtõl a Brassó–Háromszéki vasúttal való találkozásig.

Látnivalói

  • A XIII. században épült római katolikus temploma, melyet Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek fel. A XVI. században gótikus stílusúvá alakították át, majd a XVII. században megkapta kazettás mennyezetét. Lőréses erődfal övezi. A XIX. században egy földrengés súlyosan megrongálta, így be kellett zárni. Tetejét  a XX. században javították. Majd szintén a XX. században teljesen helyreállították. A templomot 1330 körül készült híres falfestmények díszítik.
  • Tőle nem messze kis vaskori erőd romjai állnak.
  • A Cserei-kertben is jelentős épületromok állnak. Egészen pontosan a templomtól délre.
  •   A XIX. században épült az alszegi római katolikus templom. Szintén Szent Imre tiszteletére.
  •   A XIX. században épült ortodox fatemploma, mely  eredetileg görög katolikus templom volt.
  • Tőle nem messze láthatók az egykori Basa-kúria romjai.
  • Szaladár nevű falurészén is láthatók egy régi kúria romjai.
  • A két Gelence-patak összefolyása feletti Nagy-Vártető nevű csúcson hajdani vár csekély nyomai láthatók, mely a török ellen a lakosság menedéke volt.
  • Szintén vár állt, a túloldali szomszédos Kis-Vártető csúcson. Ennek sajnos mára már nem látható nyoma.
  • Határában emelkedik Kovászna megye legmagasabb csúcsa, a 1777 m magas Lakóca.

Itt született

 -1854-ben Jancsó Benedek történész, publicista, az MTA l. tagja. Tanulmányait a kolozsvári és bécsi egyetemen folytatta. Pancsován, Aradon, majd Budapesten középiskolai. tanár. A Bánffy-kormány idején a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztályának munkatársa. Az 1900-as évek elején  a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban dolgozott. Munkatársa volt a Budapesti Hírlapnak. A polgári radikális Társadalomtudományi Társ. ellen alakult Társadalomtudományi Egyesület egyik vezetője. 1917-ben a bukaresti osztrák – magyar parancsnokság nemzetiségügyi előadója volt
 - Szenczi Molnár Albert
 - Kölcsey Ferenc. Középiskoláink reformja. Szabadságharcunk és a dákó-román törekvések . A román nemzetiségi törekvések története . A román irredentista mozgalmak története.




Fotók a régióból

Ajánlat
Aranyosvágás
Torockó
Csíkszentdomokos
Kalotaszentkirály