ismertető
Megye: Kovászna megye.
Erdély
régió.
Gelence (románul Ghelinta): A
Gelencei-patak partján Kovászna megyei román községközpont, melyhez
közigazgatásilag az alábbi területek tartoznak: Alszeg, Felszeg,
Szaladár, Haraly, és Lahida. Eredetileg Szaladár és Lahida
összeolvadásából keletkezett. Kézdivásárhely csupán 12 km-re
található innen.
Elnevezése
Neve a szláv
gol (= üres, puszta) melléknév többesszámú
golinci alakjából származhat, de lehet a szláv
glina (= agyag) főnév
glinica alakváltozatából is.
Története röviden
Területét ősidők óta lakják.
A település több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Első temploma
a XIII. században épült. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság
nagy része magyar volt.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak
ratifikálásáig képezte Kézi járás szerves részét Háromszék
vármegyében. Az 1992-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős
változást. . A zabolai gróf Mikes család ipari méretű európai
viszonylatban is jelentős fűrésztelepet működtetett . A kötélpályás,
vízi-, illetve úszócsatornás szállítás mellett a gelencei
üzemtõl a Brassó–Háromszéki vasúttal való találkozásig.
Látnivalói
- A XIII. században épült római
katolikus temploma, melyet Szent Imre herceg tiszteletére szenteltek
fel. A XVI. században gótikus stílusúvá alakították át, majd a XVII.
században megkapta kazettás mennyezetét. Lőréses erődfal övezi. A
XIX. században egy földrengés súlyosan megrongálta, így be kellett
zárni. Tetejét a XX. században javították. Majd szintén a XX.
században teljesen helyreállították. A templomot 1330 körül készült
híres falfestmények díszítik.
- Tőle nem messze kis vaskori
erőd romjai állnak.
- A Cserei-kertben is jelentős
épületromok állnak. Egészen pontosan a templomtól délre.
- A XIX. században épült az alszegi római katolikus templom.
Szintén Szent Imre tiszteletére.
- A XIX. században
épült ortodox fatemploma, mely eredetileg görög katolikus
templom volt.
- Tőle nem messze láthatók az egykori
Basa-kúria romjai.
- Szaladár nevű falurészén is láthatók egy
régi kúria romjai.
- A két Gelence-patak összefolyása feletti
Nagy-Vártető nevű csúcson hajdani vár csekély nyomai láthatók, mely a
török ellen a lakosság menedéke volt.
- Szintén vár állt, a
túloldali szomszédos Kis-Vártető csúcson. Ennek sajnos mára már nem
látható nyoma.
- Határában emelkedik Kovászna megye
legmagasabb csúcsa, a 1777 m magas Lakóca.
Itt
született
-1854-ben Jancsó Benedek történész,
publicista, az MTA l. tagja. Tanulmányait a kolozsvári és bécsi
egyetemen folytatta. Pancsován, Aradon, majd Budapesten
középiskolai. tanár. A Bánffy-kormány idején a miniszterelnökség
nemzetiségi ügyosztályának munkatársa. Az 1900-as évek elején a
vallás- és közoktatásügyi minisztériumban dolgozott. Munkatársa volt
a Budapesti Hírlapnak. A polgári radikális Társadalomtudományi Társ.
ellen alakult Társadalomtudományi Egyesület egyik vezetője. 1917-ben
a bukaresti osztrák – magyar parancsnokság nemzetiségügyi
előadója volt
- Szenczi Molnár Albert
- Kölcsey
Ferenc. Középiskoláink reformja. Szabadságharcunk és a dákó-román
törekvések . A román nemzetiségi törekvések története . A román
irredentista mozgalmak története.