Halmágy

ismertető


Megye: Brassó megye.
Erdély régió.

Halmágy Romániában található Brassó megyében az Olt folyó jobb partján. Közigazgatásilag Közigazgatásilag Sárkány községgel képez egy egységet.



Nevét

a magyar halom főnév képzős alakjából kapta. Az első forrásokban váráról találtak említést, majd magáról a településről 1222-ben.

Története:


Halmágy első lakói szászok voltak. Egyes teóriák szerint a templomdombon állt az Árpád-korban egy vár, ami a tatárjárás áldozatául esett. A török invázió idején a falu totálisan megsemmisült. Az így keletkező emberveszteséget a székelyek betelepülése oldotta meg. A reformáció lutheri ágához tartozott a lakosság A 18. században a lakosság több mint fele jobbágy,   28% zsellér és 13% a cigány. A 20. század második fele óta a lakosság száma drasztikusan csökken. Ez egy máig tartó permanens folyamat.

Lakossága

1850-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görög katolikus vallású. <br>1900-ban a 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, felekezet szerint 828 evangélikus, 227 ortodox és 38 református. 67%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul. <br>2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású.

Látnivalók

  • Eredetileg magyar jobbágyfalu. A falu régi kőből készült házai mégis inkább a szász falvak településeinek formáira emlékeztetnek.
  • Az evangélikus templom román stílusú, 1247 és 1259 között épült és a kerci műhely hatását mutatja. Az Erzsébet-kertben állították föl Erzsébet királyné szobrát, ma a templomkertben található.
  • A Pro Almagen egyesület minden augusztusban falunapokat szervez.

Híres emberek

  • Itt született 1802-ben és itt is halt meg 1852-ben Varga Katalin, aki az 1840-es években előbb a zalatnai uradalom bányászjobbágyainak sérelmeit közvetítette a bécsi udvarhoz, majd személyesen vezette mozgalmukat. 1847 vízkeresztjén Andrei Şaguna tartóztatta le és 1851-ig Gyulafehérváron raboskodott. Mikor kiszabadult, szülőfalujába internálták. Emlékművét 1977-ben állították föl a faluban.
  • Itt halt meg 1799-ben ifj. Michael Fronius, erdélyi kormányszéki tanácsos és brassói városbíró.

Fotók a régióból

Ajánlat
Gyimesbükk
Szentivánlaborfalva
Zetelaki Víztározó
Maros-Bisztra