ismertető

Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.

Hátszeg Vajdahunyadtól csupán 20 km-re található város, mely egykor járási székhelyként funkcionált. A Hunyad megyei Hátszeg községközpont, közigazgatásilag hozzátartozik:Alsószilvás, Felsőszilvás, Hátszegváralja és Kraguis.

Elnevezése

Nevét feltehetően két magyar főnév összekapcsolásából kapta: "hát", mint széles magaslat és szeg, mint szeglet.

Története röviden

Az első írásos források, melyek említést tesznek a városról a 13. századból származnak. Ezen forrásokban még Hatzak- ként írnak róla. Az 1241-42-es tatárjárást követő időszakban felértékelődött a védekezés fontossága, ezért országszerte több száz kővár épült. Ezek egyike volt az István bán által építtetett kővár Hátszegen. Egy XIV. forrás tesz róla először említést.
Fontos történelmi csata zajlott itt 1420-ban, amikor a  török seregek súlyos vereséget mértek Csáky Miklós  vajda seregeire.
1690-ben a császári csapatok Bádeni Lajos őrgróf vezetésével fényes győzelmet arattak Petróczy István és Sándor Gáspár vezette hadseregre.
Az egykor itt álló várnak már csak alapfalai látszanak, minden bizonnyal a törökkel való állandó hadakozás miatt.

1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román nemzetiségű, de jelentős a magyar és a német nemzetiségűek száma is. Egészen 1920-ig volt a Hátszegi járás része Hunyad megyében.

1992-ben keletkezett adatok alapján az itt élő emberek nagy része változatlanul román nemzetiségű, 11616 lakosából mindössze 394 vallotta magát magyarnak, 66 németnek, 32 pedig cigánynak.