ismertető

Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Homoródszentmárton Hargita megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:  Bágy, Gyepes, Homoródremete, Homoródszentpál, Homoródszentpéter, Kénos, Lókod, Recsenyéd és Városfalva
Az itt élők 100%-a magyar nemzetiségű. Felekezeti hovatartozásukat tekintve nagy részük unitárius, de nem elhanyagolható a reformátusok, a katolikusok és a baptisták aránya sem.
Tevékenységüket tekintve gazdálkodással és földműveléssel foglalkozik nagy részük.

Fekvése

A Nagy-Homoród, a Gyepes és  Kénos patakok összefolyásánál találjuk, Greenwichtől keletre . Nagyobb városok a településhez közel: Székelyudvarhely, Oklánd. Legkönnyebben a 131-es megyei úton közelíthető meg.

Története röviden

A település határában feltárt leletek a neolitikumból származó balták és urnák egyértelmű bizonyítékai, hogy ősidők óta lakott terület. A rómaiak is ismerték; római pénzeket és bányákat fedeztek itt fel.
Elnevezése minden bizonnyal a 12. századból származik. II. Géza ekkor telepítette be a Homoród és a Nagy-Küküllő menti völgyeket. A régi település azonban a tatárjárás idején elsorvadt. Ezt a feltevést arra alapozzák, hogy a környék templomai a tatárjárás utáni stílusjegyeket viselik magukon.

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz a településről, a XII. századból származik. Ebben a forrásban még Sancto Martinoként olvashatunk róla. Templomát a középkorban építették és Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Átalakítását a XV. században a gótika jegyeinek megfelelően végezték. A XIX. században került sor lebontására. Az építmény egyénként kaputornyokkal és kerítőfallal volt körbevéve. Ennek köszönheti a lakosság , hogy a XVII.   századi tatárdúlásnak nem estek áldozatul. A támadást kiheverve a templomot erődítették.  

A XIX. századra állapota elhanyagolttá, romossá vált. Lebontása után unitárius templomot építettek helyére. Ez egy völgyi magaslaton áll.

1910-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Homoródi járás szerves részét Udvarhely vármegyében.

1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú magyarság mellett 13 ember cigánynak, 7 pedig románnak vallotta magát.

Látnivalói

• XX. századi református temploma.
• A településen található unitárius templomot a XIX. század utolsó éveiben építették , harangtornyát és kaputornyát a régi építményből mentették át.
• Kastély-kúriája a Homoród-mentén az egyik legnagyobb. A Bíró család építtette. Elődje a középkorban megépült udvarház. A kúria átvészelte az évszázadok viharait. Anyagát tekintve fából, kőből épült. Alatta borospince található. Rengetek szobája és egy nagy ebédlőterme is van. Az Ugron család rendelkezett vele a XVIII. század második felétől.
• A Bíró család sírboltja a település határán kívül esik.
• Szintén a külterületen só bukkan elő. Ezt már az őskortól kezdve hasznosították.
  

Homoródszentmártonon születtek:

• Kelemenné Zathureczky Berta írónő
• a híres zeneszerző Zoltán Aladár
• az író Molnár Jakab
• az 1600-as években alkotó költő Szentmártoni Bodó János
• Homoródszentmártoni Biró Sámuel. Tudni illik róla, hogy ő volt az első főgondnok az unitárius egyházban.
• a szobrászművész Román Viktor.