Magyar
ismertető
Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.
Kendilóna Dobokától keletre kb. 8 kilométerre
fekvő Kolozs megyei falu, mely közigazgatásilag Dobokával alkot
egyazon egységet. A Lóna-patak Kendilóna mellett ömlik a
Kis-Szamosba, Kolozsvár is csupán 30 kilométerre található innen.
Elnevezése
minden bizonnyal a Kendi
családról származik, akik a helység birtokosai voltak. Az első
írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla a XIV. századból
származik és Lonaként ír róla, de több névalakja is ismert:
Története röviden
A település határától nem messze
III. Valentinianus császár solidusaira bukkantak , ez egyértelműen
bizonyítja, hogy már a római korban lakott település volt.
A település a Kaplony nemzetség utódainak birtokában állott, híres birtokosai: Péter fiai János, Finta, Mihály és Kaplyon .
I. Ulászló király okmányt bocsátott ki, melyben
tulajdonjogát Lónai Lászlónak megerősítette. Ezekre viszont
napjainkban sem bukkantak rá, feltehetően az 1437-es
parasztlázadásban tűntek el. Kende István elvesztette rendelkezési
jogát hűtlensége miatt, ezért előbb a Haller, majd a Teleki család
kapta meg.
1910-es adatok alapján a lakosság nagy része görög katolikus, jelentős református, római katolikus és izraelita kisebbséggel. Egy ember lutheránusnak, egy ortodoxnak, egy pedig örmény katholikusnak vallotta magát.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok mellett ekkor már cigányok is éltek itt.
A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Szolnok-Doboka vármegye szerves részét.
Látnivalói
- a település református temploma
- az 1600-as évek második felében épült reneszánsz stílusú Teleki kastély, mely híres kertjében Teleki Mihály meghallgatta Kendi Sándort, akit összeesküvéssel gyanúsított.
