Kézdivásárhely

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Kézdivásárhely Sepsiszentgyörgytől 32 km-re északkeletre a Feketeügylapályán a Torja-patak mellett fekvő Kovászna megyei város. Sokan a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városaként emlegetik. Napjainkban közigazgatási egységet képez Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu településekkel.

Sepsiszentgyörgy innen csupán 22 kilométerre található.

Elnevezése. . .

minden bizonnyal onnan ered, hogy a középkor folyamán vásárokat tartottak itt. A kézdi előtag pedig azzal hozható összefüggésbe, hogy a székely lakosság Szászkézdről származik.

Története röviden

A város közelében a régészek bronzkorból és római korból származó leletekre is bukkantak. Feltehetően a római korban egy település volt itt, melyet Praetoria Augustaként ismertek. Már e kortól kezdődően tartottak itt vásárokat. Több ízben törtek be ellenséges seregek az Ojtozi- szoros felől. Zsigmond idejében szabad királyi város volt. A XVI. századtól vásárai a környéken a legjelentősebbek. A XIX. században tűzvész pusztított. Az 1848-49-es szabadságharc idején a székelyek védelmi központjaként funkcionált, Gábor Áron ágyúöntő is megannyi szálon kapcsolódik a városhoz. Szobrot is állítottak neki 1971-ben.

1910-ben a lakosság nagy része magyar, és ez az arány jellemző 1992-re is. Ekkor a domináns többségű magyarság mellett élt itt cigány és német nemzetiségű is.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a kézdi járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivalói

Takarékpénztárként működött volna az a XX. századi épület, mely ma Városházaként funkcionál.
trapéz alakú főtere. Itt található a Céhtörténeti Múzeum.
székely határőri tisztiiskola
református temploma.
Fortyogófürdő elnevezéssel gyógyfürdőhelyet létesítettek a település határától nem messze.