Kökös

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Kökös Az Olt és Feketeügy torkolatánál Kovászna megyei község, mely közigazgatásilag Kökösbácstelekhez tartozik. Sepsiszentgyörgy csupán 10 km-re található innen.

Elnevezése

Neve valószínűleg  a magyar eredetű  kökényes  szóból ered, és ebből rövidült a mai alakjára.

Története röviden

Területét már az őskorban is lakták. Ezt bizonyítja, hogy határában több őskori leletre is bukkantak. A XV. században említik először, ekkor még Kewkews néven. A Feketeügy-patak hídjánál zajlott a XIX. század végén egy csata, melyben Gábor Áron  csapata elesett. Ma a  helyet obeliszk jelöli. A XX. század elején nagyközségnek nyilvánították. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar volt.1992-es népszámlálási adatok ennél kicsit árnyaltabb képet mutattak. A domináns számú magyarság mellett, jelentős román kisebbség élt itt.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Sepsi járás szerves résézt Háromszék vármegyében.

Látnivalói

  • Első unitárius templomát a XIV. században építették. Tornya azonban már XVIII. századi. A XX. század közepén hatalmas tűzvész rongálta meg.
  • Első református temploma feltehetően a XVII. században épülhetett. Szerkezete instabil volt, így összedőlt. Ennek helyébe, a XVIII. században helyére újat építettek. A XX. században földrengés okozott jelentős károkat.
  • A XVIII. században épült első ortodox fatemploma , melyet a XIX. században költöztette mai helyére Zajzon községből.
  • A Feketeügy-patak hídjánál látható Gábor Áron emlékoszlopa.

Itt született

  • K. Orbók Ferenc XIX. századi unitárius lelkész, költő, író, a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője.
  • Plugor Sándor XX. századi, képzőművész.
  • Petrovits István XX. századi képzőművész.
  • Deák Ferenc képzőművész.