Középajta

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Középajta Az Ajta-patak völgyében a Baróti-hegység lábánál Kovászna megyei község, mely közigazgatásilag    Nagyajtához tartozik. Sepsiszentgyörgy csupán 50 km-re található innen.500-600 méter feletti , tengerszint magasságban helyezkedik el. Ebből kifolyólag hegyes és dombos vidék. Az alábbi települések találhatók szomszédságában: Köröspatak, Miklósvár, Nagyajta, Bölön, Szárazajta, Zalánpatak. Sok legelővel, és nagy erdőkkel rendelkezik, épp ezért erdőségét 5 nagy részre osztották:Kakas árnyéka, Aranyos patak, Gál Estány, Pisztrángos ága és Várhegy.


Története röviden

Benkő József állítása szerint, a falu lakói egy Kakucs nevű faluból vándoroltak át, Száraz és Középajtára. A XV. században olvashatunk először Középajtáról ekkor, még Kewzeopajta néven. Később, a XVI. században már  Felaytha néven említik. A falu portája ekkor összesen 53 volt. Középajta birtokai, jórészt a Kálnoky gróf család tulajdonában álltak. Ők telepítettek jobbágyokat a falu bizonyos részeire.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig rákosi, majd sepsi járásoh tartozott.1992-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar.

Látnivalói

  • Első református templomát valószínűleg a XII. században építették. Benkő József történész leírása alapján a templom mennyezetén az 1141-es évszám állott. A XVI. század elején rekonstruálták, majd a XIX. század végén teljesen átépítették. Tornya a XVIII. századból való.
  • A faluban több gyógyvízforrás is található.

Itt született

  • Ferenczi János XVIII. századi, református pap és néprajzi író.
  • Gyenge Imre XX. századi, szobrász.
  • Barabás Endre XIX. századi, tanár, és újságíró.
  • Itt halt meg Benkő József XIX. századi, református lelkipásztor, történész, nyelvész, botanikus. A XX. század óta emlékét egy mellszobor őrzi a faluban.