Marosillye

ismertető


Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.

Marosillye Dévától 23 km-re északnyugatra, a Maros jobb partján fekvő községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:
 Bácsfalva, Briznik, Dumbravica, Kulyes, Marosbrettye, Szakamás, Szirb és Valealunga.



Elnevezése

minden bizonnyal egy magyar személynévből (Illye ered). Ebből származik a román név is. Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla XIII. századi. Ebben még Helyaként olvashatunk róla. Az idők során több névalakja is ismert: Elya , Elye , Illye .

Története röviden

A XVIII. században román pásztorokat telepített ide az Illyei család. Az ezt követő évszázadban már vásároshely később birtokközponttá avanzsálódott, ahol aranyat és ezüstöt bányásztak. Az itt megépített Dienessi udvarházat erődíteni kellett. Erről az 1560-as országgyűlésen rendelkeztek.

A XVI. század során Báthory István fejedelmi várrá nyilvánította és őrséget rendelt ide. Miután a tulajdonos Dienessi család utolsó tagja is elhalálozott, Bethlen Farkas kaparintotta meg. Uradalmának többi részei a következőek voltak: 

Marosbrettye, Bácsfalva, Szakamás, Vorca, Csertés, Viszka, Füzesdbogara, Kulyes és Gothátya.

A XVII. században Basta seregei szerezték meg és Bethlen Gábornak juttatták, aki Lippai mintára erődítette. A reformáció hatott a lakosságra.

A XVII. században a lakosság homogén, hiszen nemzetiségüket tekintve románok, státusukat tekintve zsellérek voltak, akik hajók és kompok készítésére, illetve halászatra szakosodtak.
A század második felétől egyesek  határőrként tevékenykedtek. Ekkor már Thököly István volt a birtokosa. A régi várkastély lerombolása után Thököly Imre újat építtetett, de ez a XVIII. századra rossz állapotba került. Ebben az évszázadban ismét birtokos váltás ment végbe, hiszen Bornemissza Ignác kaparintotta meg. Ezidőben mezővárosként írtak róla a források, emellett megemlítik a pálosok és ferencesek által megszervezett plébániát, a református egyházat.

A parasztok nagy része az 1784-es felkelésben részt vett, lángba borították vagy fosztogatták a környéken található nemesi kúriákat.

A XIX. század végén illetve a XX. század elején itt is fejlődés ment végbe, hiszen vasúthálózat épült ki, takarékpénztár alapult, Marosillye és Vidéke címmel pedig lapot alapítottak.

Lakossága

1850-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar  kisebbség számaránya sem.
1900-as statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok mellett ekkor már németek is éltek itt.

2002-es adatok alapján a lakosság döntő többsége továbbra is román, magyarnak csupán huszonkét fő vallotta magát.


Látnivalói

  • XV. századi római katolikus templom
  • barokk kastély, melyet a Bornemissza család építtetett.
  • Veres-bástya
  • XVIII. századi református templom
  • ortodox templom
  • Rapport kúria.

Oktatás

Elméleti líceumában és szakiskolájában is magas színvonalú oktatás folyik.

A községközpontban elméleti líceum és szakiskola működik.

Itt született

a XVI. században az erdélyi fejedelem Bethlen Gábor.

Fotók a régióból

Ajánlat
Torockó
Magyarremete
Gyergyócsomafalva
Jádlesi Viztározó