ismertető

Megye: Bihar megye.
Erdély régió.

Mezőtelegd a Sebes-Körös bal partján fekvő falu Nagyváradtól csupán 18 km-re található, közvetlenül a nagyvárad-kolozsvári főut mellett.

Neve. . .

a magyar tlek szó d-képzőjével ellátott alakjából származik. Az első írásos források, melyek említést tesznek a faluról egy 13. századból származó oklevél, majd annak 16. században íródott másolata. Ezen forrásokban még Thelegd- ként olvashatunk róla. "Mező" előtagjával csak a 18. század második felében toldják meg.

Története röviden:

Az 1400-as években  székely lakosság élt ezen a területen, akik folyamatosan beszivárogtak Udvarszékre. Őket ezek után telegdi székelyeknek nevezték, közigazgatási egységüket, széküket pedig ennek nyomán Telegdiszéknek. A Telegd elnevezéssel pedig Székelyudvarhelyet illették.

A 13. század utolsó éveiben érkezett erre a területre Csanád nembeli Tamás. Ő lesz az, aki megalapítja a Telegdi családot.   Nevéhez fúződik még az első ferences kolostor megalapítása.   Ez olyannyira lesz mérföldkő a településéletében, hogy a 14. században már a ferences rendbeliek tartományi gyűlésüket is Mezőtelegden tartották. A szerzetesek voltak a művelődés terjedésének egyik fontos letéteményesei, ezt igazolja az a tény is, hogy a 15. század második felében a településnek már iskolamestere is volt. A székelység mellett folyamatosan románság is betelepült az 1700-as években már mezővárosként számon tartott Mezőtelegdre.


Az 1700-as években fontos szerepet kapott az ostromok elleni védekezés , így szükségessé vált árkokkal körülvett vár megépítése. Napjainkban az egykori vár területén református templom, római katolikus templom, kastély és református parókia áll.


A reformáció hatásaként a lakosság nagy része a protestáns hit követője lett. A 17. században előbb Varkoch György , majd Forgách Zsigmond fennhatósága alatt állt, egészen addig, míg török kézre nem került.
Fontos történelmi csata zajlott az 1688-as évben. Ekkor mért Thököly Imre kuruc seregére döntő vereséget a császári sereg.

A 18. században Baranyi Gábor megbízásából katolikus házikápolna épült, majd a plébánia is újjászerveződött.

Az 1700-as években már megkezdődött a zsidó lakosság betelepülése, mely alig egy évszázad alatt olyan méreteket öltött, hogy már zsinagógájuk is megépült.

A 18. század közepén "váratlan vendég", a pestis köszöntött be és tizedelte a lakosságot. Csaknem 670 ember esett áldozatul a kórnak.

A 19. századra jellemző vasútépítési láz ezt a térséget is megérintette. A fejlődés az ezt követő évtizedek a dinamikus fejlődés jegyében zajlottak: Takarékpénztár , kőolajfinomító és gyártelep alakult. A vasútvonal lehetővé tette az olcsóbb és gyorsabb szállítást, ennek köszönhetően a termény és állatkereskedelem fellendült.

A településen iapari vállalatok tömkelege alapult : Bihari Szénbánya és Villany Rt, Biehm János fedéllemezgyára és a Kollár-féle kocsikenőcsgyár, Bihar–Szilágyi Olajipari Rt. , a Hazai Aszfalt Rt. , a Magyar Aszfalt Rt. stb.

Az 1929-33-as világgazgasági válság okozta veszteség után azonban ezen üzemek nagy része tönkrement és soha többé nem nyithatta meg kapuit.

Népessége

• A 19. század közepén keletkezett adatok 1575 lakosról számolnak be.
• Az 1900-as népszámlálás alkalmával már majdnem 1000-el többen élnek itt. Az itt élők nagy része magyar nemzetiségű, de jelentős a román kisebbség számaránya is. 2508 lakosából mindössze 24 ember vallotta magát németnek, 13 szlováknak, és 13 zsidónak.    Felekezeti hovatartozásukat tekintve az emberek nagy része református vallású, de él még itt ortodox, római katolikus, zsidó és görög katolikus vallású is.
• 2002-re ez az arány teljesen megváltozott: a lakosság száma 3960-ra növekedett és legtöbbjük román nemzetiségű. Jelentős a magyar kisebbség száma; 1016 ember vallotta magát magyarnak, 523 cigánynak, 40 fő pedig szlováknak. Vallásuk alapján legnagyobb arányban ortodox felekezethez tartoznak, de a református, a pünkösdista, a római katolikus és a baptista vallás is "megvetette itt a lábát".
  

Látnivalók:

• Ma szanatóriumként funkcionál az egykori Telegdy - kastély.
• Napjainkban is megtekinthető a település római katolikus temploma, mely a 18. században épült. Többször újították fel, legutóbb 1994-ben.
• A település református temploma érdekes abból a szempontból, hogy több építészeti stílus jegyeit viseli magán. Eredetileg román stílusban épült, de szükségessé vált átépítése, így a 16. században, az akkor uralkodó művelődéstörténeti korstílus, a gótika jegyében zajlott az átalakítás. Tornyán viszont barokk stílusjegyeket figyelhetünk meg. Freskói az 1500-as években keletkeztek és az Utolsó Ítéletet és magyar szenteket: István királyt, Imre herceget és a lovagkirályt, Szent Lászlót ábrázolják. A templom szentélyében az egykori Telegdy család valamennyi tagjának szarkofág-fedőlapja megtekinthető. A védőfallal elkerített templomkertben Hagymássy Kata mellszobra áll.
  

Mezőtelegd híres emberei:

• A település szülötte a híres irodalomtörténész Molnár Szabolcs, a debreceni református püspök Hunyadi Szabó Ferenc és  Pécsett a16. században püspök, Telegdi Miklós.
• Mezőtelegden távozott az élők sorábók Bocskai István felesége Hagymássy Kata az 1700-as évek elején.
  

Gazdaságának legmeghatározóbb pillérei:

a parkettagyártás, a faáruk és a kiváló minőségű bútorok gyártása.