Nagygalambfalva

ismertető


Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Nagygalambfalva a Nagy-Küküllő középső szakaszán, annak jobb partján a Nagygalambfalvi völgymedencében fekvő Hargita megyei falu. Székelykeresztúr innen csupán 10 kilométerre található. Közigazgatásilag Bögöddel alkot egyazon egységet. Belterületen az alábbi településrészeket különböztetjük meg: Templomszög, Patakszög, Alszög, Fölszög, Malomszög (a szög falurészt jelent).
Önállóságát 2004-ben nyerte vissza.


Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIV. századból származik. Ebben a forrásban még Galambként olvashatunk róla. A település határától nem messze egy vár romjai láthatóak. Ez a vár minden bizonnyal dák korból származik, de a római korban nem használták. A középkorban ismét fontos szerepet töltött be, hiszen a lakosság a támadó seregek elől ide menekülhetett.

A Lesőhegy csúcsán pedig egy őrtorony állt egykor.

A források szerint már a XVII. században működött itt iskola.

Kőiskolája a XIX. században épült, benne tornaterem, könyvtár és helytörténeti gyűjtemény található. Óvodát is létesítettek.


1910-es népszámlálási adatok alapján a lakosság nagy része magyar.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a székelykeresztúri járás szerves részét Udvarhely vármegyében.

1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy továbbra is a magyarság él itt többségben, románnak csak 11 fő vallotta magát.


Látnivalók

  • XIII. században épített erődített református temploma.
  • XVIII. századi kőfallal körülvett katolikus templom.
  • Rák-tava, melyet természetvédelmi területté nyilvánítottak.


A rák tava

Nagygalambfalva felől járművel nem könnyű megközelíteni, mert egész magasan fekszik egyes területeken, másutt viszont alacsony völgyben van.


Az itteni kőzetek rendkívül régiek, legtöbb helyen szarmatkori agyagos márga borítja. Ez a talajtípus sajnos hajlamos elcsúszni, minden bizonnyal a tó a Jégkorszak utolsó részében alakult ki.

A hagyomány alapján a lakosságnak más a véleménye a tó kialakulását illetően

"A tó helyén valamikor állt egy ház. Ebben a házban élt Rákné (Rátné) édes- és mostoha lányaival. Mivel a mostoha lányával igen rosszul bánt Rákné, a lány nagyon sokat sírt. Könnyeiből tó keletkezett és a ház elsüllyedt. A tó neve Rák tava lett. "


Talaja: az agyagos márga sűrű, apró alkotóelemekből áll, ennek köszönhetően szilárd, nehéz. Különböző folyamatok lezajlása (a mállás, a szállítás, a lerakódás és a kőzetté válás ) révén üledékes kőzetrétek alakult ki.

A másik alkotóelemet a homokkőt jellemzi:

  • nehezen tűri a hőingadozásokat. A terület éghajlata miatt viszont a nyári nappalok forrók, az éjszakák nagyrészt hidegek. A téli hőmérsékletet pedig az jellemzi, hogy a nappalok és éjszakák is rendkívül hidegek.


A Rák tavának kerülete 800 méter, mélysége hét méter, hossza pedig kétszázötven méter. Mivel a környezetében lévő területeket is beleértve tízhektárnyi terület, védettnek is nyilvánították.


Élővilága:

A halak mellett a rákok is jelentős arányban élnek a tóban. Növényvilágának meghatározó növényei a nádasok, a rence (mely a víz tükrén lebegő 30-200 méter hosszú növény). Érdemes tudni, hogy virága még a víz fölé is emelkedik 15-35 centiméter magasra.


Szúnyogcsapdaként a rence funkcionál. Ennek gyökere nincs, nyáron virágzik, virágai sárga színűek,   toktermése van és a szárazságot nem tűri.

A tavak körülölelő nádasokat egyes emberek meggyújtják , és ez pillanatok alatt lángba is borul.

A természeti folyamatok miatt három részre hasadó tó édes vizű, ezért az állatok ihatják.

A horgászati lehetőségek viszont nem jók, mert rengeteg ágat, moszatot és iszapot találunk a tóban. Az ide érkezők gyakran tutajoznak egy levált földdarabon helyet foglalva barangolják be a tóvidéket. A környezet rongálása konfliktust szül ember és ember között, mivel nagyon sokan vannak azért, akik a tó és környezete védelméért harcolnak.

Itt születtek:

  • a XIX. században a drámaíró, színész Feleki Miklós.
  • szintén a XIX. században a néprajzkutató és költő Sebesi Jób.
  • a XX. századi költő Kányádi Sándor és az atomfizikus Toró Tibor.
    A falu lakói méltán büszkék nagyjaikra. Kányádi Sándor a szülőföldje iránt érzett gondolatait így foglalta verssorokba:"Mikor szülőföldje határát megpillantjaa szívem kolumbusz árbóckosarábólkiáltó matróza mikoridáig érkezemminden más táj csak óceánez itt a földa föld nekem. "

    Testvértelepülései

    Testvértelepülések a magyarországi Mikepércs és Szank.

      Fotók a régióból

      Ajánlat
      Kolozsvár
      Marosvásárhely
      Székelyudvarhely
      Gyergyószentmiklós
      Várasfenes