Sárköz

ismertető


Megye: Szatmár megye.
Erdély régió.

Sárköz Szatmár megyei város, mely Szamos és a Túr folyó közötti mezőségen, Szatmárnémetitől 21 km-re található Erdély északkeleti részén fekszik, nem messze az ukrán és a szlovák határtól. Belterületén több nemzetközi országút fut át. Közigazgatásilag az alábbi településekkel határos: Túrterebes (Turulung), nyugatról Batiz (Botiz), délről Aranyosmeggyes (Medieşul Aurit), Avasújváros (Oraşul Nou), északkeletről Kányaháza .

Elnevezése

Minden bizonnyal ősi birtokosairól , a sárköziekről ered a névalak.

Az idők során több elnevezése is ismert. A jelenlegi Livada (román) névalak semmilyen szálon nem kapcsolódik múltjához.

Lakossága

  • 1880-as adatok alapján a lakosság nagy része magyar, de meg kell említeni az itteni német, szerb, szlovák, román kisebbségeket is.
  • 1996-os összeírások a várost 6669 lélekszámú településként említik.
  • 1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú magyarság, a továbbra is kisebbségben lévő románok, németek, romák , ukránok, szerb, sváb és székely lakos(ok) is éltek itt. Vallásukat tekintve legtöbben a római katolikusok vannak, de jelentős a görög katolikusok, reformátusok és ortodoxok aránya is.
  • 2002-es népszámlálás alkalmával 4221fő magyarnak, 2409 fő románnak és 317 fő romának vallotta magát.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Már ekkor jelentős szerepe, egy korabeli dokumentum memoárjában ez áll: „1270 december előti hónap 17-én V. István király uralkodásának első évében birtokot adományozott Sárköz, Újváros, Vámfalu, Parlag és Avas, előtte Benedict Ure, aki alhalálozott örökös nélkűl, Morocz (Móricz) fiának, Miklósnak adandó szolgálataiért, . . . , ”. „1270-ben V. István király az Úr Benedek magtalan kihalása után rászállta a Sárköz-i Pók nembeli Móric fiának Miklósnak adja, alapját vetvén meg a későbbi hatalmas Morocz uradalomnak”

Oktatás


Már a XVII. században az egyház által működtetett iskolák működtek. Az 1700-as években számuk gyorsan növekedett, két református, két római katolikus, két görög katolikus és egy izraelia (heider) iskolát is említenek a források. A XX. század elején valamennyi intézmény megszűnt, helyükre román nyelvű iskolák alapultak.

Látnivalói

  • Barokk stílusú Vécsey-kastély, mely az Avas és a Nagybányai út kereszteződésében található. Az itteni parkban megannyi intézményt létesítettek. A kastély építtetése Vécsey István nevéhez köződik. A két emelet közül azonban az egyik egy zűzvészben elpusztult. Az ereszcsatorna rézből készült és kígyómotívumokat találhatunk rajta. Ez a szörnyek és a gonosz szellemek távol tartása végett készült ilyennek -a babona szerint. A területről rengeteg fát vágtak ki.
  • Gótikus stílusú református templom , melyet a XV. század második felében építettek. A Győzelem utcában álló építményt Báthory Zsuzsanna építtette fia és férje emlékének tiszteletére, akik a török elleni hadakozásban haltak meg. A XVIII. században egy vihar megrongálta a tetőt, de sikerült renoválni. A templom, mely eredetileg római katolikus volt, a XVI. századtól vált reformátussá.   Szószéke XVIII. századi és az épületben látható a Báthoryak címere.
  • Késő barokk stílusú római katolikus templom az Avasi út mentén. Vécsey László építtette. Tornya XX. századi, magassága mintegy harminchárom méter. A XX. században épült Mária-oltára, orgonája, kis és nagy harangja. A XX. század végén komplett felújítást kellett végezni, ekkor vették körül gránit kerítéssel és ekkor parkosították udvarát.
  • Görög katolikus temploma a Győzelem utcában áll, XIX. században épült. A XIX. században szentelték fel, falfestményei, melyek az utolsó vacsora és a Szent Miklós püspököt ábrázolják rendkívül szépek. Tetőzete, tornya XX. századi. A század utolsó évtizedében vakolatát felújították és bekötő utat építettek hozzá, majd 2002-ben a belsejét is teljes körűen renoválták.

Hires emberek:

Dr. Telts Róbert  orvos,   XX. századi festőművész Fodor Kálmán , Dr. Ioan Boeriu - kutatómérnök, Gabányi István földbirtokos, Almássy Péter római katolikus plébános, Szabó Csongor  gyógyszerész, dermatológus, gyógynövények szakértője, Lyahovics András  görög katolikus címzetes esperes.