ismertető
Megye: Szatmár megye.
Erdély régió.
Sárköz Szatmár megyei város, mely Szamos és a Túr
folyó közötti mezőségen, Szatmárnémetitől 21 km-re található Erdély
északkeleti részén fekszik, nem messze az ukrán és a szlovák
határtól. Belterületén több nemzetközi országút fut át.
Közigazgatásilag az alábbi településekkel határos: Túrterebes
(Turulung), nyugatról Batiz (Botiz), délről Aranyosmeggyes
(Medieşul Aurit), Avasújváros (Oraşul Nou), északkeletről Kányaháza
.
Elnevezése
Minden bizonnyal ősi
birtokosairól , a sárköziekről ered a névalak.
Az idők
során több elnevezése is ismert. A jelenlegi Livada (román) névalak
semmilyen szálon nem kapcsolódik múltjához.
Lakossága
- 1880-as adatok alapján a lakosság nagy
része magyar, de meg kell említeni az itteni német, szerb, szlovák,
román kisebbségeket is.
- 1996-os
összeírások a várost 6669 lélekszámú településként említik.
- 1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú
magyarság, a
továbbra is kisebbségben lévő románok, németek, romák , ukránok,
szerb, sváb és székely lakos(ok) is éltek itt. Vallásukat tekintve
legtöbben a római katolikusok vannak, de jelentős a görög
katolikusok, reformátusok és ortodoxok aránya is.
-
2002-es népszámlálás alkalmával 4221fő magyarnak, 2409 fő románnak és
317 fő romának vallotta magát.
Története
röviden
Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz
róla, a XIII. századból származik. Már ekkor jelentős szerepe, egy
korabeli dokumentum memoárjában ez áll: „1270 december előti
hónap 17-én V. István király uralkodásának első
évében birtokot adományozott Sárköz, Újváros, Vámfalu, Parlag és
Avas,
előtte Benedict Ure, aki alhalálozott örökös nélkűl, Morocz (Móricz)
fiának, Miklósnak adandó szolgálataiért, . . . , ”.
„1270-ben V. István király az Úr Benedek magtalan kihalása után
rászállta a Sárköz-i Pók nembeli Móric fiának Miklósnak adja, alapját
vetvén meg a későbbi hatalmas Morocz uradalomnak”
Oktatás
Már a XVII. században az egyház
által működtetett iskolák működtek. Az 1700-as években számuk gyorsan
növekedett, két református, két római katolikus, két görög
katolikus és egy izraelia (heider) iskolát is említenek a források. A
XX. század elején valamennyi intézmény megszűnt, helyükre román
nyelvű iskolák alapultak.
Látnivalói
-
Barokk stílusú Vécsey-kastély, mely az Avas és a Nagybányai út
kereszteződésében található. Az itteni parkban megannyi intézményt
létesítettek. A kastély építtetése Vécsey István nevéhez köződik. A
két emelet közül azonban az egyik egy zűzvészben elpusztult. Az
ereszcsatorna rézből készült és kígyómotívumokat találhatunk rajta.
Ez a szörnyek és a gonosz szellemek távol tartása végett készült
ilyennek -a babona szerint. A területről rengeteg fát vágtak ki.
- Gótikus stílusú református templom , melyet a XV.
század második felében építettek. A Győzelem utcában álló építményt
Báthory Zsuzsanna építtette fia és férje emlékének tiszteletére, akik
a török elleni hadakozásban haltak meg. A XVIII. században egy vihar
megrongálta a tetőt, de sikerült renoválni. A templom, mely
eredetileg római katolikus volt, a XVI. századtól vált reformátussá.
Szószéke XVIII. századi és az épületben látható a Báthoryak
címere.
- Késő barokk stílusú római katolikus templom az
Avasi út mentén. Vécsey László építtette. Tornya XX. századi,
magassága mintegy harminchárom méter. A XX. században épült
Mária-oltára, orgonája, kis és nagy harangja. A XX. század végén
komplett felújítást kellett végezni, ekkor vették körül gránit
kerítéssel és ekkor parkosították udvarát.
- Görög
katolikus temploma a Győzelem utcában áll, XIX. században épült. A
XIX. században szentelték fel, falfestményei, melyek az utolsó
vacsora és a Szent Miklós püspököt ábrázolják rendkívül szépek.
Tetőzete, tornya XX. századi. A század utolsó évtizedében vakolatát
felújították és bekötő utat építettek hozzá, majd 2002-ben a belsejét
is teljes körűen renoválták.
Hires
emberek:
Dr. Telts Róbert orvos, XX. századi
festőművész Fodor Kálmán , Dr. Ioan Boeriu - kutatómérnök, Gabányi
István földbirtokos, Almássy Péter római katolikus plébános, Szabó
Csongor gyógyszerész, dermatológus, gyógynövények szakértője,
Lyahovics András görög katolikus címzetes esperes.