ismertető

Megye: Kolozs megye.
Erdély régió.

Sztána Zsoboktól és Bánffyhunyadtól nem messze található falu Szilágy megyében.

Neve:

A magyar névátadással kombinált szláv főnévből ered: Stan, Stana. Az idők során több elnevezése is ismert: Zthara, Eztana, Eztha, Ezthan, Stana, Esztána.

Története röviden:

Mintegy öt évszázadon keresztül a Gyerőfi család tulajdonában állt. A család hegemóniája az 1900-as években szűnt meg, hiszen más családoknak is sikerült részbirtokokat megkaparintania.

Az 1700-as adatok még nagyarányú magyar lakosságról számolnak be, akik református vallásúak voltak. Az 1900-as években érkezett meg  ide a román nemzetiségűek nagyobb csoportja és vált számarányuk egyre jelentősebbé.

Előbb Bihar, majd Kolozs vármegye szerves részét képezi, majd a 20. század második felétől Szilágy megyéhez tartozott.

Ezen a területen a 20. század második felében kőbányák működtek és alabástrom kitermelés is zajlott.

Elemi iskolájában egészen 1982-ig magyar nyelven folyt az oktatás,   1972-ig pedig a román nemzetiségűek számára nyílt iskola működött. Az itt tanulóknak nyolc osztály elvégzésére volt lehetőségük.

Lakossága:

Az 1850-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar és református vallású, de nem elhanyagolható a görög katolikus hitű románok számaránya is.

1900-as statisztikák szerint az itt élő emberek nagy része magyar nemzetiségű, jelentős román kisebbséggel. Felekezeti hovatartozás szerint a legnagyobb számban reformátusok élnek itt, de 169 ember görög katolikusnak, 11 római katolikusnak, 10 pedig zsidónak vallotta magát.

2002-ben a nemzetiségiek aránya nem változott: magyarok és románok lakják a települést, és az itt élők többsége református, de 198 emberből 58 ortodox vallásúnak vallotta magát.

Látnivalók:

• Református templomát a 17. században építették újjá, majd többször is kibővítették, átalakították, tornyot építettek hozzá. Csodálatos mennyezetének megalkotása Gyalui Asztalos János nevéhez köthető. A 19. században viszont szükségessé vált a mennyezet restaurálása, viszont az eredetihez hasonló kazettás elemekkel történt.   A szószékkorona megfestése és a papi szék pedig Umling Lőrinc alkotása.  
• A 20. század első felében építették ortodox templomát, melyet a híres építész, Kós Károly tervezett.
• Nyaralótelepén megannyi szemet gyönyörködtető villa áll. Maga a telep a falutól nem messze fekvő, régi vasúttelepen túl található. Érdekesség, hogy Kós Károly, a híres falubeli építész háza is itt áll.
  

Gazdasága

A gazdaság egyik legnagyobb problémáját az jelenti, hogy a fiatalabb generáció, jobb megélhetés reményében, a településtől nem messze fekvő Kolozsvárra vándorol. Miután a kőbányákat megszüntették, a termőföldek bár visszakerültek régi tulajdonosaik kezébe, azok megművelni nem tudták, hiszen minősége már rég nem volt megfelelő.
A legfőbb bevételi forrás, amely napjainkban is profitot termel a juhászat.

Híres emberek:

• Kós Károly, a híres néprajzkutató itt látta meg a napvilágot.
• A 20. századi polihisztor Kós Károly, aki író, grafikus, politikus és művelődésszervező volt egy személyben 1918-tól itt élt.
• Személyesen tette itt tiszteletét Móricz Zsigmond .
  
• Nyaranta itt múlatta az időt Szentimrei Jenő újságíró, író, költő, irodalomszervező.