Megye: Hargita megye.
Erdély régió.
Tekerőpatak Gyergyószentmiklóstól 3 km-re délre
fekvő Hargita megyei falu, mely közigazgatásilag Gyergyóújfaluval
képez egyazon egységet.
Elnevezése:
Minden bizonnyal a falun
keresztülfolyó patakról ered. Ez a patak pedig úgy keletkezett, hogy
az Alsó- és Felső Visszafolyópatak egyesült.
Az első írásos forrás,
mely konkrét említést
tesz róla, a XVI. századból származik. Ebben a forrásban még
Thekerewpatakként olvashatunk róla.
A legjelentősebb
probléma, mellyel az itt élők sokszor szembesültek az ivóvíz hiánya
volt. Az itt csörgedező patak nem egyszer apadt el, a talaj minősége
pedig nem teszi lehetővé, hogy kutat ássanak. A török támadássorozat
a falut sem kímélte, kápolnájukat lerombolták. Bár újat építettek
ehelyett, ez is csak a XVIII. század közepéig állott.
Az itteni templomot a XVIII. században építették, mert 1724-ben egy tűzvész pusztított. 1801-ben is tűz ütött ki, és legalább olyan jelentős mértékben károsította meg a falut, mint az előző.
1838-ra sikerült újjáépíteni a templomot, melyet ezt követően
Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek fel.
A település
határától nem messze a XVII. századi pestis járványban meghaltak
emlékére kápolnát Szent Róza elnevezéssel építettek . Ezt az
építkezést a Gáborffiak támogatták anyagilag.
A XVIII. század elején Acton császár seregei törtek be és rabolták ki a falut, majd 1719-ben ismét kitört a pestis.
A székelyek
gyalogezredének parancsnoki székhelyévé a XVIII. század második
felében avanzsálódott.
A XIX. században három tűzvészről is beszámoltak a források.
Nagyközséggé 1896-ban
nyilvánították, de majd 22 évvel ezután önállóságát elvesztette,
hiszen Vaslábhoz csatolták.