Tekerőpatak

ismertető


Megye: Hargita megye.
Erdély régió.

Tekerőpatak Gyergyószentmiklóstól 3 km-re délre fekvő Hargita megyei falu, mely közigazgatásilag Gyergyóújfaluval képez egyazon egységet.

Elnevezése:

Minden bizonnyal a falun keresztülfolyó patakról ered. Ez a patak pedig úgy keletkezett, hogy az Alsó- és Felső Visszafolyópatak egyesült.

Története röviden


Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVI. századból származik. Ebben a forrásban még Thekerewpatakként olvashatunk róla.

A legjelentősebb probléma, mellyel az itt élők sokszor szembesültek az ivóvíz hiánya volt. Az itt csörgedező patak nem egyszer apadt el, a talaj minősége pedig nem teszi lehetővé, hogy kutat ássanak. A török támadássorozat a falut sem kímélte, kápolnájukat lerombolták. Bár újat építettek ehelyett, ez is csak a XVIII. század közepéig állott.

Az itteni templomot a XVIII. században építették, mert 1724-ben egy tűzvész pusztított. 1801-ben is tűz ütött ki, és legalább olyan jelentős mértékben károsította meg a falut, mint az előző.

1838-ra sikerült újjáépíteni a templomot, melyet ezt követően Keresztelő Szent Jánosnak szenteltek fel.

A település határától nem messze a XVII. századi pestis járványban meghaltak emlékére kápolnát Szent Róza elnevezéssel építettek . Ezt az építkezést a Gáborffiak támogatták anyagilag.

A XVIII. század elején Acton császár seregei törtek be és rabolták ki a falut, majd 1719-ben ismét kitört a pestis.

A székelyek gyalogezredének parancsnoki székhelyévé a XVIII. század második felében avanzsálódott.

A XIX. században három tűzvészről is beszámoltak a források.

Nagyközséggé 1896-ban nyilvánították, de majd 22 évvel ezután önállóságát elvesztette, hiszen Vaslábhoz csatolták.


Nem sokkal ezután ismét visszanyerte önállóságát egészen 1968-ig, ekkor ugyanis Újfaluhoz csatolták, mellyel napjainkban is egyazon közigazgatási egység része.

Lakosság:

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román kisebbség számaránya sem.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú magyarság, a továbbra is kisebbségben lévő románok  mellett ekkor már cigányok is éltek itt.

Nevezetességei

  • Súgó-barlang, melyet a Sipos-kő oldalában fedeztek fel. A cseppkőbarlangban egyesek elmondása alapján aranyat is találtak már a XIX. században. Az ide érkezők azonban jelentős károkat okoznak időnként, hiszen a hosszú idők alatt kialakult cseppköveket letördelik.