ismertető

Megye: Temes megye.
Erdély régió.

Temesvár az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. Sokan a Bánság központjaként emlegetik.

Elnevezése

Minden bizonnyal a Temes folyónévből származik. A Temes a középkorban kettészelte a város. Ami a névetimológiát illeti a szláv névalak egy dák eredetű szóból származik, mely annyit tesz . mocsaras. Román neve, pedig a magyar névalakon alapszik.

Története röviden

A régészek a második századból származó leletekre bukkantak ezen a területen, ami  hosszú idők óta lakott terület.

Az első írásos forrás , mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban említik a castrum regium várát, mégpedig Themes névalakban. Károly Róbert idején lett a település várossá, még a királyi udvartartás is itt volt. Garai Miklós bán győzelme a rebellis déliek ellen 1387-re datálható. 1397-ben már országgyűlést is tartottak itt. Ekkor a főispán Kinizsi Pál és Hunyadi János voltak.

1514-be Dózsa György seregei ostromgyűrűbe fogták a várat, de Szapolyai Jánosnak sikerült kitörnie ebből és felszabadítania a várat. A felkelés vezetőjét Dózsát elfogták és meggyilkolták. A török támadások a XVI. század második felétől egyre gyakoribbak voltak. 1552-ben török kézre került a vár, melyet Losonczi István védett. 1716-ban Savoyai Jenőnek sikerült felszabadítania.

1781-ben szabad királyi város rangot kapott nem sokkal azután, hogy Csanádi püspök és káptalan ide költözött. Ekkor már a temesi bánság központja, 1748-tól pedig a szerb ortodox püspökség székhelye.

A XVIII. században nemzeti szerb kongresszus nyílt és egyre hevesebben szállt politikai síkra a szerbek autonómiájáért. A temesvári csata, ahol a magyar honvéd seregek teljesen felmorzsolódtak 1849. augusztus 9-re datálható.

Mivel már 1709-ben megkezdték a vár széthordását, napjainkban már csak romjai látszanak.

Érdemes megjegyezni a város kapcsán, hogy a magyarországi elektromos utcai lámpák először itt kezdték meg működésüket.

Lakossága:

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része német, de élt itt magyar, román, szerb, cseh, szlovák, horvát, bolgár és cigány nemzetiségű is.
A francia megszállás időtartama két év volt (1918 és 1920) , ezt követően csatolták Romániához.
A romániai forradalom, mely a kommunista rendszer megdöntését tűzte ki 1989-ben indult el inne.
1992-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a lakosság többsége román, de jelentős az itt élő magyarság, németség és egyéb nemzetiségűek (cigányok, szerbek) számaránya is.
2002-ben már ennél jóval kevesebben vallották magyarnak magukat.

Látnivalók

• Napjainkban múzeumként funkcionál a Károly Róbertnek épített várkastély, melyet Hunyadi János is átalakíttatott.
• XVIII. századi ortodox székesegyháza.
• XVIII. századi , barokk stílusban épített római katolikus székesegyház
• leromlott állapotú zsinagógák (összesen három)
• néprajzi, művészeti és történeti múzeum
• Az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc emlékéül több emlékművet is állítottak.
• Segítő Boldogasszony szobra( Dózsa kivégzésének helyszínén)
• Román Opera és Nemzeti Színház

Itt születettek:

• Dózsa György
• Brocky Károly festőművész
• Berczik Árpád író
• a szociáldemokrata politikus, író Justus Pál. Ő volt a Rajk-per másodrendű vádlottja.
• Az aradi vártanuk egyiket Kiss Ernő.
• Komárom védője volt Klapka György tábornok
• a híres építész Kós Károly
• XIX. századi zeneszerző Limmer Ferenc itt halt meg.
  
• XX. századi író Majtényi Erik és Méliusz József
• Pálffy György altábornagy
• Nádor Mihály - színházi karnagy, zeneszerző
• a XX. század egyik híres színésze, akinek legfontosabb szerepe a Tarzan című filmben a főszereplő alakítása Johnny Weissmüller.