Magyar
ismertető
Megye: Hunyad megye.
Erdély régió.
Zám Dévától mindössze 45 km-re található falu, mely a Maros folyó jobb partján fekszik. Az erdélyi falu Hunyad megyében található és közigazgatásilag hozzá tartozik: Almasel, Almásszelistye, Brassó, Cserbia, Deleni, Godinesd, Mikanesd, Poganesd, Pozsga, Szolcsva, Tamasesd és Valea. Érdekessége, hogy hegyek övezik és három egymástól különálló településrészből tevődik össze.
A XX. századi település képéről pontos képet kaphatunk a tanfelügyelő, Réthi Lajos leírásából.
Elnevezése
Az első írásos források Zan néven említik. Ez a névalak pedig feltehetően a Zan személynévből ered.
Története
Zám szerepe az 1700-1800-as években kiemelkedő, hiszen az Erdély és Magyarország közötti tutajozás gócpontja volt. Emellett vámhelyként is funkcionált. Fontos történelmi eseménynek számított az 1786-os esztendőben, amikor a parasztok "második Horea" vezetésével megrohamozták a vámházat és a Soboronsin család kastélyát.
Az 1786-os összeírások 638 lakosról számolnak be, akik nagyrészt zsellérek, jobbágyok.
Az 1800-as években uradalmi központ. Legjelentősebb birtokos Nopcsa László. Gazdaságában meghatározó tényezőnek minősült fakereskedelme. Évente Zámon tizenöt vásárt is tartottak.
Kiemelkedő kulturális funkcióval bírt a Lekisch
testvérek által alapított magyar tannyelvű iskola. A földbirtokosok
olyannyira jó munkát végeztek, hogy a tanintézmény harminc évig
működőképes volt.
Lakossága
Az 1900-as népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része román, de jelentős a magyar és a német anyanyelvűek száma is. Felekezeti hovatartozás alapján az itt élők nagy része ortodox, de az adatok említenek római katolikus, zsidó és református vallású embereket is.2002-re ezek az adatok annyiban módosultak, hogy három felekezeti csoportra tagolhatjuk az embereket: 719-ből 674 fő ortodox, 24 pünkösdista, 11 pedig római katolikusnak vallotta magát. Etnikailag ekkorra már rendkívül homogén, 719 lakosából 704 román nemzetiségű.
Látnivalók
- A település ortodox fatemploma az 1900-as években épült.
- Itt állt egykor Nopcsa László nagybirtokos vára, ami azonban áldozatul esett a honvédek haragjának, akik porig égették. A XIX. században új tulajdonosa Lekisch, bécsi ügyvéd, aki az épületet renováltatta. Az ügyvéd után új birtokosa pedig a Csernovics család lett. A kastély épülete ma elmegyógyintézetként funkcionál. A XX. században tiszteletét tette itt Patrick Leigh Fermor.
