ismertető

Johannes Honteurs szobra a brassói Fekete templom, vagyis az Ágostai Hitvallású szász evangélikus templom délnyugati tornyának déli homlokzata előtt áll. Honteurs a templomban nyugszik, itt lett eltemetve 1549-ben. A szobor bronz anyagból Honteurs születésének négyszáz éves jubileumára készült, Harro Magnussen berlini szobrász keze által. A bronzszobrot ünnepélyes keretek között avatták fel 1898. augusztus 21-én.

            A szobor magasított talapzatához két bronz magasdombormű tartozott, melyek Honteurs életének képzeletbeli jeleneteit ábrázolják. Az egyiken a szász származású polihisztor úrvacsoraosztás közben látható, a másikon az általa alapított nyomdában jelenik meg. A két domborművel lelopták a talapzatról, még nem sikerült elkészíteni és felhelyezni a másolatokat, így most ezek sajnos nem láthatók.

            A szobor tartása és a Honteurs kezébe adott könyv csak munkásságát, brassói tevékenységét ismerve kap értelmet. Az előremutató jobb keze az általa alapított iskolára mutat, mely a Fekete templom déli oldalához közel áll. Bal kezében a nyitott könyv a kiadói, írói, szervezői munkásságára utal, a könyvön két kiemelkedően fontos művének címe olvasható. Johannes Honteurs alakját a szobron is a jellegzetes ábrázolással jeleníti meg a szobrászmester: Hosszú szakáll, fején a plébánosi viselethez tartozó kalap, szigorú, határozott, céltudatos tekintet. Ez az elterjedt és elfogadott ábrázolás egy 1550-es metszetből fakad.

Brassó jelentős polgára volt, a kor fontos polihisztora, ám életének bizonyos részei homályban maradtak. Utódai nem maradtak fenn, fiai és veje a pestisjárványkor meghalt, számos írása pedig a pestisjárvány utáni tűzvészben veszett oda. Brassóban született 1498-ban, 17 évesen Bécsbe költözött tanulmányait folytatni, majd előadásokat is tartott a bécsi egyetemen. Krakkóban, Baselben is megfordult, a reformáció tanításai valószínűleg ekkor, iskolaévei alatt hatottak rá. Szintén ebben az időszakban készült el első jelentős munkája, Erdély térképe. Brassóba való visszatérése után iskolaszervező és tanító lett, megírta Erdély első iskolai szabályzatát az akkori evangélikus gimnázium számára 1543-ban. Leírja a rektoroktól a diákokig mindenkinek a feladatát, tanmenetet készít, kitér az iskolai fegyelemre és az ifjúsági önkormányzat fontosságára. Számos iskola vette át a rendtartást, mely a nürnbergi rendre alapul. Az ő nyomására lett Brassóban papírgyártás, ez szintén jelentős, hiszen a vidék első papírgyára épült meg ekkor itt. Számos irodalmi, természettudományi, jogi és vallási írást, könyvet adott ki, egyik életrajzírója szerint ezek száma összesen 34. Legkiemelkedőbb és leghíresebb munkája, a barssói gyülekezet reformációjának megszervezését foglalta magába, szintén 1543-ban jelent meg. Ebből a munkából született meg A szász egyházak reformációja Erdélyben című mű, mely kiemelkedően átfogó leírása az egyházi szolgák munkájának, a tanításnak, az istentisztelettel kapcsolatos dolgoknak és szinte mindennek, ami az egyházi reformációt követően betartandó. Ez utóbbi 1547-re készült el. Még ma is vita folyik Honteurs személyéről. Humanista volt vagy reformátor? Nem lehet egyértelműen megállapítani, munkássága olyan átfogó és újszerű volt akkoriban, hogy kategorizálni nem lehetséges. Annyi biztos, hogy Erdély reformátorának tartják, Luthet szerint „Magyarország apostola”.