Brassó

ismertető


Megye: Brassó megye.
Erdély régió.

Brassó Erdély délkeleti részén, a Kárpát-kanyarban, a barcasági medencében, a Cenk hegy lábánál fekvő Brassó megyei város. Közigazgatásilag egyazon egységet képez Brassópojónával.
1960. december 24-ig a Sztálinváros nevet viselte. 1993-óta testvárvárosa a magyarországi Győr.
Paraméterei:

  • átlagos tengerszint feletti magassága: 600 méter
  • legalacsonyabb pontja: 530 méter
  • legmagasabb pontja :a Salamon-kőnél 700 méter
  • magaslatok a város területén: Fellegvár, Csiga-hegy, Cenk.



Lakosság

2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy Brassó 284596 lélekszámú város.

Legtöbben románok élnek itt, de nem elhanyagolható a magyar kisebbség aránya sem. Emellett szászok, romák, zsidók és egyéb nemzetiségűek is élnek itt.

2005-ben megtörtént a környező aglomerációkkal való összeolvadás.

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román és német kisebbség számaránya sem.
Magyar lakosságának nagy része római katolikus, de nem elhanyagolható a reformátusok, unitáriusok és evangélikusok számaránya sem.


Elnevezése

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származó premontrei kolostorjegyzék. Ebben Coronaként olvashatunk róla. Az 1241-1242-es tatárjárás alkalmával szinte a teljes pusztulás "köszöntött be". A XIII. században egy IV. Béla által kibocsátott oklevélben olvashatunk ismét róla, sőt német névalakjáról való feljegyzés (Kronstadt) 1355-ben keletkezett.


Megannyi legenda kapcsolódik hozza, az egyik, hogy Salamon király az itteni salamonkövi barlangban rejtette el koronáját, innen származik a névalak.

A másik hagyomány arról szül, hogy miután egy fát kivágtak, annak gyökereinél egy koronára bukkantak, ezért itt építették fel a városházát. A város címerében lévő gyökerek közötti korona tehát innen ered.


Elnevezésére vonatkozóan nincs unitárius álláspont. Egyesek úgy vélik, hogy a Brasov családnévből ered, megint mások egy bolgár - török szóval (boro-sug; jelentése szürke víz) kapcsolják össze. A német névalak a Kronstadt és a Corona szóösszetételből származik.


Története

A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak, mely már ekkor népes település lehetett. Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott.

Az 1285-ben a tatárok felgyújtották a várost.1384-ben, a tatárjárások következményeként elkezdték a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán elfoglalta Brassót, és földig romboltatta a falakat. A város visszafoglalása útán 1427-ben Zsigmond király itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte a brassóiaknak, hogy a cenki vár romjait felhasználva újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király, moldvai hadjárat idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elüzte Szapolyai Jánost és csapatait. Szultáni parancsra Petru Rareş moldvai vajda betört Erdélybe, és 1529. június 29-én legyőzte Földvárnál, Ferdinánd seregét megrohanva Brassót elfoglalta a Fellegvárt amit le is lerombolt. 1534-ben Gritti Lajos 7000 főnyi törökkel táborozott a vár falai között, várva Erdély nagyjainak hódolatát. 1599-ben pedig, Mihai Viteazul foglalta el a várost.

1603-ban itt ütközött meg Székely Mózes, Serban Radul vajda seregével, és testét itt temették el.

1660-ban a Fellegvárban található lőportornyok felrobbantak, a védőműveket 1667-ben állították helyre.

1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta a várost, melyet Veteráni tábornok május 26-án a Fellegvárral együtt elfoglalt és felgyújtott. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották.

A 16. században Brassó már fejlett, 8000 lakosú város volt.1611. július 8-án itt szenvedett vereséget Báthory Gábor a moldvai vajda és a brassói szászok egyesült seregétől. 1688. május 26-án Caraffa gyújtotta fel, híres temploma falai azóta feketék. A kurucok kifosztották, 1849. márciusában Bem foglalta el. 1849. június 19-én a cári csapatok szállták meg, a fellegvárat egy napi ostrom után bevették. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt.

1850-ben Andrei Şaguna kezdeményezésére, megalakul az első román nyelvű gimnázium, amely mai napig alapítója nevét ismeri.

1854-ben létrejön az első távíró fonal Brassó és Szeben között.

1873. március 30-án halad át Brassón először vonat. Később, 1879-ben megépül a Brassó–Bukarest vasútvonal.

1889-ben beindul az első telefonközpont, 22 előfizetővel.

1891-ben elindul Brassó első villamosa, ami a Városháztértől a Bertan nevű negyedig haladt. (Mára már megszűnt ez a vonal. )

1916. augusztus 16-án behatol Brassóba a Román Hadsereg. Ugyanekkor, Dr. Gheorghe Baiulescu lesz Brassó első román nemzetiségű polgálmestere. A román hadsereg egy részét azonban megsemmisítik a Bertalan negyedben.

1930-ban megalakul az első villamos-energia szolgáltató üzem.

1940. november 10-én egy 7,4°-os (Richter skála szerinti) rázza meg a várost.

1943-tól 1944-ig az amerikai repülök több izben is lebombázzák a várost.

1945 januárjában, a brassói szászokat deportálják Szovjetunióba.

1960-ban megépül a városközpontban található Drámai Szinház.

1968-ban első alkalommal tartják meg az Arany Szarvas Nemzetközi Fesztivált .

1971-ben megalakul az első brassói egyetem.

1977. március 4-én, hatalmas, 7,2°-os (Richter skála szerint) földrengés rázza meg a várost, amelynek következtében számos épület megrongálódik.

1986. augusztus 31-én újabb 7°-os (Richter skála szerint) földrengés volt .

1987. november 15-én Brassóban zavargások törnek ki a kommunista rezsim és Nicolae Ceauşescu ellen. A megmozdulást hamar visszaverik, és számos felkelő ember eltűnt, vagy börtönbe került.

1989. december 22-én , Temesvárt követve, Brassóban is elkezdődik a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok halálos áldozatot és sebesület követelt.

1990. május 30-án, újabb földrengés volt (6,9°-os Richter skála szerint)

2004. október 27-én ismét földrengés (6°-os Richter skála szerint)

A város védőfala és bástyái

Brassót védőfal vette körül, amelynek több része még mai napig épségben megmeradt. A városfalat a nyugati oldalán két kapu volt, az egyik a Katalin-kapu (korábban Szentlélek-kapu), melyet 1522-ben említenek először. A másik a bolgárszegi-kapu amit 1827-ben építették, klasszicista stílusban. A várost körülvevő falon eredetileg harminckét torony és bástya volt, melynek legtöbbje ma is áll. A legjobb állapotban megmaradt bástya a Takácsok bástyája, amely hatszögletes alaprajzú, több emeletes és fából készült fedett folyosója van. Jelenleg múzeum működik benne.

A Takács-bástyától ÉK-i irányban húzódó 920 m hosszú várfalon a Posztóművesek bástyája található. Innen ÉK-re, a fal végén a 12 m magas, hatszögletű Kötélverő-bástya található. Itt a városfal nyugat felé fordult egészen Bodnárok bástyájáig (ez a bástya ma már nem látható). A ma már ugyancsak nem létező Szíjjártók bástyája és az Aranyművesek bástyája a fal nyugati oldalán álltak. A nyugati fal bástyái közül manapság a Fehér-torony és a Graft-bástya áll, ami eredetileg felvonó hiddal is rendelkezett. Az innen dél felé húzódó fal az ötszögletes alaprajzú, háromszintes Kovácsok bástyájába torkollik, amelyben jelenleg az Állami Levéltár található.

A város északi oldalán, a régen Hernyó-hegynek nevezett Warte-dombon két hatalmas torony látta el a város külső védelmét. Az egyik torony a 11 m magas, négyszögletes alaprajzú Fekete-torony, a másik a 14 m magass, félkör alakú Fehér-torony.

A Cenk-hegyi várnak ma csak alapfalai látszanak.

Az Árpád-szobor

Az Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot 1896 augusztusában, a honfoglalás 1000. évfordulójára állították fel a Cenk hegy tetejére. A 20,3 méter magas szobrot Jankovics Gyula budapesti szobrász faragta és 1896. október 15-én, Perczel Dezső belügyminiszter jelenlétében leplezték le. A szobor egy oszlopból állt, amin egy 3,5 méter magas harcos, a honfoglalás ismeretlen katonája állott korabeli, egyszerű öltözetben. 1913. szeptember 27-én két besszarábiai, Ilie Catarau és Timotei Kirilov dinamittal felrobbantotta. Bűnösségük csak 90 év elteltével került nyilvánosságra, és a román nemzet hőseiként emlegetik őket. A szobor a robbanás következtében nem dőlt le, csak megrongálodott, aminek következtében 1913. december 31-én egy nagyobb havazás után összedőlt.

A világháborút követően az emlékmű darabjai a brassói Történeti Múzeum tulajdonába kerültek, ahol a pincében őrizték. A szobor fejrésze 2002-ben került újra nyilvánosság elé, azóta a megtekinthető az evangélikus egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarára szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt.

A szobor talapzatának nyomai mai napig megtalálhatók a Cenk tetején, amin jelenleg a Románia zászlaja lebeg.

A város megpróbáltatásai

A történelem során számos emberi, természeti eredetű pusztítást állt ki a város:
  • Nagy földrengések 1662, 1738, 1802, 1940, 1977, 1986, 1990, 2004
  • Vihar: 1457, 1490, 1599, 1667, 1673, 1682, 1913
  • Tűzvész 1461, 1519, 1689, 1718
  • Ostromok 1241 (tatárok), 1421 (törökök), 1438 (törökök), 1658 (tatárok)
  • Pestis, és más halálos betegség járványok 1495, 1510 - 1511, 1530 - 1531, 1572, 1588, 1602

Gazdaság

Brassóban az ipari fejlődés a II. világháború előtti időszakban kezdődött. Az egyik legnagyobb üzem az IAR Brasov, amely a szovjetek ellen használt első román vadászrepülőgépeket gyártotta. A háború után mezőgazdasági felszereléseket gyártottak itt. A kommunizmus időszakában az iparosítás felgyorsult, nehézipari létesítményeket telepítettek, amelyek sok munkást vonzottak az ország más részeiből. Ezek az üzemek az utóbbi években jelentősen lecsökkentették a termelést, de továbbra is gyártanak traktorokat, teherautókat, helikoptereket stb.

Közlekedés

Brassó több mint 550 utcából áll, amiknek hossza több mint 260 km. Az utcai hálózatok nagyon fejlettek, világítás, útminőség, jelzőlámpák szempontjából. A tömegközlekedés autóbuszon, trolibuszon, villamoson, taxin történik. Összesen 45 vonalon járnak autóbuszok illetve trolibuszok, amelyek több éjszakai járatot is magában foglalnak. Egyetlen villamosvonal létezik, a 101-es villamos.

Látnivalók

  • A Cenk-hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai. Közelében még kivehetők az 1918-ban lerombolt Millenniumi emlékmű talapzatának maradványai.
  • A város védelmét az északi oldalon levő Warte-dombon még két torony a Fekete és a Fehér torony látta el, melyek ma is állnak.
  • A Fekete-templom 1383 és 1424 között épült, az egykori Magyarország legnagyobb temploma volt eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. Déli kapuja felett Mátyás és Aragóniai Beatrix cimere, a reformáció óta evangélikus templom. Mellette áll a nagy reformátornak Honterus János a szobra.
  • A városháza gótikus eredetű, 1420-ban emlík először, a 18. században barokkizálták.

Itt születtek:


Bakfark Bálint a híres lantművész és zeneszerző, Johann Hedwig botanikus, Hermann György történetíró, a híres történész Éder József Károly, Johann Martin Honigberger, orvos, gyógyszerész és orientalista, Koszta József festőművész, Mattis Teutsch János festőművész, Áprily Lajos költő, Georg Scherg író, költő, drámaíró, műfordító; Doina Cornea költő; on Ţiriac teniszező, Bencze Mihály matematikus, tanár, költő; Dumitru Prunariu űrhajós.


Itt volt evangélikus prédikátor a XVI. század folyamán Johannes Honterus. Munkásságának köszönhetően készült el Erdély térképe. 1549. január 23-án itt hunyt el. A Fekete templom déli oldalában tiszteletére szobrot emeltek.


Testvérvárosai

Győr, Tours, Rishon LeZion, Tampere, Kemer, Kastoria, Netanya, Holstebro, Minszk, Twardogóra, Cleveland.

Fotók a régióból

Programok
Csíksomlyó, 2019. jún. 6.-2019. jún. 10.

Csíksomlyó, 2019. jún. 7.-2019. jún. 10.