ismertető

A Mártonhegyen (Brassó Várhegyének északnyugati nyúlványa, ahol korábban különálló település állt) álló templom építéséről alig maradt fenn adat, 1235-re teszik az építkezés kezdetét, ám bizonyítékok hiányában nem lehet pontosan meghatározni, mikor készült. A kápolnát viszont 1225-ben említi először oklevél, ez minden bizonnyal a 13. század elején épülhetett. 1421-ben a törökök támadásakor a templom is hatalmas károkat szenvedett, a felújítás 1447-ig tartott és 1444-ben kapott birtokadományokból fedezték az újjáépítés költségeit. 1605 és 1755 között számos adománnyal gyarapodott a templom, ezeket az adományokra írt monogramokból, évszámokból és feljegyzésekből lehet tudni. A templom orgonáját 1682-ben készítették, az oltár három évvel később, 1685-ben épült, majd helyére 1730-ban új oltárt építettek. Az 1795-ös és 1796-os évben nagyobb horderejű munkálatokat végeztek a templomépületen. Elbontották a szentélyt, a templomot a hajó hosszanti irányába mindkét oldalon kibővítették, „U” alakú fakarzatot építettek. Ezt felújítás és bővítés viszonylag sok idő múlva, 1926-ban követte, mikor ismét új orgonát szereltek fel és beillesztették a ma is látható színes ablakokat. Restaurálási munkálatokat 1961 és 1962 között végzett a bukaresti műemléki felügyelőség, azóta a templomon nem végeztek építési, felújítási munkálatokat. A templom mellett, 18. században épült parókiaépület is áll a Mártonhegyen.

            A Mártonhegyi szász evangélikus templom egy teremtemplom. Nyugati homlokzatához tornyot építettek, ugyanide két átlósan elhelyezett támpillér csatlakozik. A meghosszabbításakor nem cserélték le az egész boltozatot, így a régi és új részek jól láthatóan elkülönülnek a templom mennyezetét nézve, de a lábazat is árulkodó. A mai szentély a nyolcszög három oldalával záródik, déli oldalán kisméretű sekrestye kapcsolódik hozzá. A szentély öt falszakaszát kváderekkel kirakott, egyenes záródású, fülkében ülő ablak nyitja. A hajó déli homlokzatán négy ablakot alakítottak ki, az északi oldalon öt ablak szolgáltat fényt. Ezek nagy része egyenes záródású, egyszerű ablak, kivételt képez a nyugati rész utolsó párja, melyek gótikus kőkerettel ellátott, csúcsíves ablakok. A nyugati homlokzaton három ablak látható és a torony ablakai. Ezek egyenes záródású, pirosra festett kőkerettel ellátott ablakok. A templomba négy kapun lehet bejutni. A nyugati bélletes kapu és déli szemöldökgyámos kapu, melynek szárkövében az 1529-es évszám olvasható, középkori eredetű bejáratok. Az északi kapuk a 18. században nyílottak, szemöldökgyámos, félköríves megoldással.

            A templom belső tere lapos mennyezetű. A nyugati részen három boltozott szakasszal ellátott, falazott karzat pihen két nyolcszög alapú pilléren. A karzatot utólag fa elemekkel gazdagították, mára egyenlőtlen szárú „U” alakot nyert. A déli é északi szára fából készült, alsó részéhez szoknyadíszt illesztettek. A mellvéd kazettái a nyugati részen valószínűleg 18. századi építésűek, a többi részen a 19. században készült mellévéd áll, melyet céh-és legényegyleti jelvények díszítenek.

            A hajó déli falán, a szentély mellett nyúlik ki a szószék, melyre a falba épített lépcső vezet. Lábazat nélkül, a falra rögzítve áll, hangvetője minden bizonnyal 18. századi asztalos munka. A szentélyben egy 18. századi oltár áll, mely teljesen falazott, plasztikus részei stukkóból készültek. A szentély koronázó párkánya gazdagon díszített, meghatározó látványként, erőteljesen lép ki, fölötte öt szoborból álló szoborcsoportot helyeztek el. A templom jellegzetes szász evangélikus épület, így a hangsúly az oltárra és a szószékre, valamint a karzatra helyeződik.

            Jelenleg is zajlanak kutatási és felújítási munkálatok, melyek során remélhetőleg több részlet és bizonyíték kerül elő a templom középkori történetéből.

Római katolikus plébánia Brassóban

A Római katolikus templom Brassó egyik érdekes épülete, melynek homlokzata nem egységes, az utcafronton hullámzó vonalban áll, így ehhez alakítva az utca többi épülete sem az utca vonalával teljes párhuzamban épült.

A Brassó belvárosában található római katolikus templomot 1776 és 178 között jezsuiták építették, Karl Joseph Lamasch tervei alapján, a domonkos rend középkori templomának helyére. A domonkosok temploma 1325-ben épült, 1542-től a magyar evangélikusoké, majd reformátusoké volt. A Brassóba látogató fejedelmek mindig ebbe a templomba jártak. A jezsuiták 1718-ban kapták, 1766-ban lebontották, és a helyére építették a mai templomot. A szószék Kupcsay János munkája, az üveg ablakok brassói örmény családok adományából Kratzmann Ede budapesti műhelyében készültek 1900 körül. A mellette álló plébániahivatal épülete a templommal egy időben épült.

            A plébánia a nagyobb hírnévnek örvendő Szent Péter és Pál római katolikus plébániatemplomtól délre található. Eredetileg egyetlen szárnyból állt, mely az utca vonalával párhuzamosan épült, de a bővítések során mára „L” alaprajzúvá vált. A templom főhomlokzata ferde és egyenes vonalú részekből tevődik össze, melyek a koronázó párkány szintjén sem egységesek. A déli homlokzat párkánya erőteljesen díszített, alatta hullámzó stukkófríz húzódik, a másik rész csak egy egyszerű párkánnyal van ellátva. A homlokzat teljes felülete kváderezett, övpárkány adja a vízszintes tagolást, melyen az emeleten tíz egyenes záródású, egyszerű kiképzésű, négyosztatú ablak áll. Az alsó szinten ma, későbbi kialakításnak köszönhetően, félköríves árkádon keresztül lehet a bejárathoz jutni, az árkádok egyikén át nyílik a plébánia boltozott kocsibehajtója. A többi árkád ma üzlethelyiségek portálja, az ötödiket teljesen átalakították. A templom főhomlokzata háromtengelyes, a középső tengely rizalitszerűen kilép, fölötte magasodik a templom nem túl magas, egyszintes tornya. A torony oldalfalait egy-egy keskeny, félköríves záródású, keret nélküli, egyszerű, hatosztatú ablak töri át, fölöttük óra található. A templom sisakja bádogból készült, csúcsíves, hagymasisakszerű fedő, a szokásos kereszttel a tetején. A főhomlokzat alsó szintjén három bejárat található, a két szélső egyszerű, egyenes záródású kapu, a középső, előrelépő kapu félköríves, díszesebb, hangsúlyosabb, a másik kettőnél valamivel magasabbra vágott. A templom főhomlokzatának szélességében futó lépcsőt három részre osztják a középső tengely előrenyúló oldalfalai. A vízszintes tagolásnak alulról a második részén a két szélső tengely ablakai egyforma, egyszerű, félköríves záródású, hatosztatú ablakok. Ezen a szinten számos berakásból álló pilaszterszerűen kiálló függőleges tagolás látszik. A templom nyeregtetővel ellátott, egyszerű cserépfedelű építmény. A templom udvarán található egy kopjafa, melyet az 1989 után újraalapított Áprily Lajos Főgimnázium (a brassói katolikus gimnázium utódja) tanárainak emlékére állítottak. Az iskolában tanított többek között a román himnusz szövegének írója, Andrei Muresanu, az iskolát több időszakban is a brassói katolikus egyház tartotta fenn.

            A templomot ma is használják.