Cegőtelki Református templom

Cegőtelki Református templom adatai:
cím:
Cegőtelki Református templom
Cegőtelke
nyitva:
egész évben
ismertető

Cegőtelke vagy más néven Szászcegő a nevezetes kerlési csata helyszínhez közel fekvő kis falu, mely református temploma miatt jelentős. Első említése egy hamisított oklevélben található, mely 1345-ből maradt fenn, majd később 1346-ban készült hiteles oklevélben is olvasható Zegew néven. Fennmaradt Chegeteleke nevű falu említése is egy hamis 1243-as és egy hiteles, 1344-es oklevélben, de nem bizonyos, hogy ez a település a mai Cegőtelkével lenne azonos. Ráadásul a régi Cege falut, a Wass család birtokát is összetévesztik Cegőtelke falvával.

            Az 1346-os oklevél a falu déli részének a fátai nemeseknek való eladásáról szól. A falu birtokosairól számos adat szolgál bizonyítékul. A Fátai család az 1420-as évek végén kihalt, a falu később Bakay, Zalaházi, Zalai, Kecseti családok birtokoltak részt a faluból, de a szász-magyar lakosság az 1600-as évek elején a Nagy és Balog családokkal gyarapodott.

            Cegőtelke templomát csak 1622-ben, viszonylag későn említik írásos források. Az 1622-es említés egy sajói lutheránus vizitáció, melyben egy kőtemplomot és háromharangos, különálló tornyát említik. A templom legkorábbi, fennmaradt lenvászon terítője 1624-es eredetű. Az első református lelkészt Margitai Jánost 1695-ben említik. 1771-es említések alapján a templom omladozó állapotú, de a romos állapot már 1754-ben fennállt. Elképzelhető, hogy a templomot együtt használta a református és evangélikus felekezet. Ebben az időben református anyaegyház működött a településen.

            A templomtorony 1830-ban leégett, a haragok teljesen megsemmisültek, de viszonylag hamar újraöntötték őket. 1853-ban sikerült megjavítani a templomot, mely ekkorra olyan romos állapotban volt, hogy fedele is hiányzott. Az 1830-as tűzvészt egy újabb követte 1874-ben, mikor ismét a harangláb égett le. A tornyot 1878-ban építették újjá, majd 1886-ban a szörnyű állapotú falakat tatarozták. A templomnak egészen 1888-ig nem volt orgonája, de a 88-as évben Veres György és elesége adományozott egy hangszert a templomnak.

            A református templom kert és gyümölcsös által övezve mondhatni Cegőtelke közepén helyezkedik el. Alaprajza egyszerű, toronyból, szentélyből és hajóból áll, melynek déli részén portikuszon keresztül lehet az épületbe jutni. A szentély majdnem olyan hosszú, mint a hajó, ám annál valamivel keskenyebb. A szentély végéhez csatlakozik a templom tornya, mely merőben szokatlan elrendezés. A torony homlokzatának vakolata meglehetősen eklektikus megoldásokkal rendelkezik, és egy harangja van, melyet Novotny Antal aradi mester 1900-ban öntött. Novotny Antal nevét említeni azért is fontos, mert ő szabadalmaztatta a lyukas harangpalástot. A templom szentélyének északi oldalán található támpillérek egy elbontott sekrestyére utalnak. Az épület sarkait támpillérek támasztják. A hajó a nyugati oldalon sokszögzáródású, melyre akad néhány példa az 1500-as évek gótikus templomépítészetéből. Emellett az egyszerűbb ablakkeretek és faragványok is a 16. század eleji keletkezésre utalnak. Ez mind cáfolja Entz Géze feltevését a 14. századi keletkezésről.

            Az épület déli oldalán tagolt, szemöldökgyámos, kőkerettel ellátott ajtó található, két oldalánál kisméretű, mérműves, csúcsíves ablak enged be némi fényt. Az északi homlokzaton eddig még meg nem állapított korú csúcsíves, kőkeretes ablak nyílik, melynek mérműves díszítése kizárja, hogy egy korábbi épületből származzon. A szentély déli oldalának három ablaka a többihez hasonlóan csúcsíves, kőkeretes.

            A hajó síkfödémes, nyugati és északi falai mentén „L”-alakú karzattal. A templom diadalívének vállköveit esővető kövekre cserélték. A diadalívhez csatlakozik a nyolcszög alapú szószék. A szószék és tartójának faragványai között a cegőtelki Balog-család címere is megtalálható, ez nyilvánvalóan a szószék építtetőjére utal.

            A szentély is síkmennyezetes, ám a későgótikus bordaindítások maradványai még láthatóak. A szentély végében, az orgonakarzaton áll az adományozott orgona, melyet neoreneszánsz stílusban Kolonics István mester készített 1889-ben.

Fotók a régióból

Ajánlat
Sepsiköröspatak
Hátszeg
Magyarlapád
Somosd
Marosvécs