Bánffy kastély, Kolozsborsa

Bánffy kastély, Kolozsborsa adatai:
cím:
Bánffy kastély, Kolozsborsa
Kolozsborsa
nyitva:
egész évben
ismertető

Kolozsborsa települést I. Lajos magyar király 1367-ben adományozta A Bánffy családnak. Egészen a második világháború utáni államosításig a család kezében maradt. Több oklevélben is előfordul a birtok említése, ezekből lehet tudni, hogy Kolozsborsán a Bánffy család kuriát építtetett. Bánffy László fiai közötti osztálylevélben, mely 1543. május 1-én készült, elhatározzák, hogy a testvérek közül ketten Kolozsborsán építsenek házat maguknak.

            A kuriát egy 1747-es leltár alapján, B. Nagy Margit művészettörténész írja le. Az épület öt helyiségből állt, a két nagyobb helyiség a főhomlokzat felől nyílt, mögöttük pedig a három kisebb. Korabeli összeírásokból lehet tudni, hogy a máshol megépült Bánffy kúriák hasonló alaprajzúak voltak. Az első katonai felméréskor, 1769 és 1773 között készített térképen, a falu északi részén, a malomhoz közel állt egy ismeretlen épület, ami valószínűsíthetően a Bánffy család másik kúriája lehetett.

            Más írott forrás nem maradt fenn az épületekről, és a ma álló Bánffy kastély építését, korai történetét sem örökíti meg ép állapotban fennamaradt írásos emlék. A második katonai felmérés térképén, mely 1869 és 1873 között zajlott, már szerepel a jelenlegi kastély főépülete, és a mögötte álló két, nyújtott téglalap alakú melléképület. A szakirodalom és a stilisztikai megfigyelések is a 19. század második felére teszik az építés idejét. Az építtető valószínűleg báró Bánffy Dániel (1812–1888), dobokai főispán és belső tanácsos volt, de erre sincs konkrét bizonyíték. Síremléke ma is látható a kastély parkjához tartozó erdőben. Báró Bánffy Dániel halála után a birtokot fia, Bánffy Ernő örökölte, majd örököseitől, halála után unokaöccse, báró Bánffy Ferenc vásárolta meg 1916. szeptember 28-án. Valószínűleg második házassága alkalmából költözött Kolozsborsára feleségével.

            Az államosítás részét képező földreform (1921-1923) miatt a házaspár másik kastélyát bérbe adta a Belügyminisztériumnak és csak a kolozsborsait tartotta meg. Levéltári forrásokból derül ki, hogy 1938 és 1939 között báró Bánffy Ferenc örvegye felújította a kastély némely részét. Tetőjavítást végeztek, a homlokzatot és a belső falakat újrameszelték, valamint szigetelték a homlokzati erkélyt. Újabb katonai térkép tanúskodik a kastélyról, az 1941-es térképen jól látható a főépület, a két melléképület és a kastélyparkban kialakított erdő, melyet az épülettel szemben lévő dombra telepítettek.

            A kastélyt a második világháború után államosították. Egy ideig mezőgazdasági iskola volt, majd orvosi rendelőt alakítottak ki benne, végül a krónikus pszichés betegek kórházát rendezték be1957-ben. A kórház, az épülettel együtt 2003-ban a Kolozs Megyei Tanács birtokába került, majd nemrég visszaszolgáltatták a Bánffy örökösök birtokába.

            Az épületegyüttes Kolozsborsa nyugati szélén áll, telke trapéz alakú, északról a Borsa patak határolja. A telekre bevezető kapu két oldalán egy-egy klasszicista, kőből faragott urnát helyeztek el, a kaputól aszfaltburkolatú sétány vezet a kastély bejáratához.A főépület mögött még mindig az említett két, nyújtott alaprajzú melléképület áll. Ezek a földszintes épületek egykor a személyzet lakóhelyeit, műhelyeket, konyhát, mosodát és egyéb, funkcionális helyiségeket foglaltak magukba. A két épület a főépülettek egyidőben épült, minden archiv felvétel ezt támasztja alá. A főépület előtt park fekszik, közepén nagy virágágyással, távolabb a dombon betelepített erdővel, melyben Bánffy Dániel síremléke található. A park gondosan megszerkesztett virágágyásokból, tuják, gesztenyefák sorából és gömb alakú kövekkel szegélyezett sétányokból állt. A régebbi fákat sajnos mára kivágták és gyümölcsfákat ültettek a helyükre, ez megtörte a gondos szerkesztés képét. A kastély látképét is tönkretette a számos új épület, melyek nem oda illő stílusban épültek az 1948-as államosítás után. Építettek kápolnát, raktárat, istállót és energoterápiás központot is, melyek fontos célt szolgálnak ugyan, de a műemlék értékét csökkentik.

            A Bánffy kastély építészeti értékét az eredeti berendezés a kovácsoltvas elemek és az egykori eklektikus épület fennmaradt részei jelentik. A kastély ötvözte a klasszicizáló, neobarokk és neoreneszánsz elemeket.

Fotók a régióból

Ajánlat
Somosd
Csíkszentimre
Asszonyvására
Kézdivásárhely