ismertető

A marosvásárhelyi Főtér alsó részének egyik legfontosabb látnivalója, a békeévek utolsó főépülete az 1911 és 1913 között, szecessziós stílusban épült Kultúrpalota, azaz Művelődési Palota (Palatul culturii). Tervezői Komor Marcell és Jakab Dezső építészek. Az épület a tér délnyugati részén a régi városházához kapcsolódik. A Kultúrpalota megjelenésében és kialakításában a magyar szecessziós építészeti irányzatot képviseli. Az építkezés kivitelezése a Schiffer cég és a Grünwald testvérek nevéhez fűződik.

Az épület szabálytalan négyszög alakú alaprajzon áll, tetejét messziről felismerhető színes majolikacserepek fedik, melyek a pécsi Zsolnay-gyárból valók. Homlokzatának díszítését Kőrösfői-Kriesch Aladár festőművész által tervezett faragott mozaiklapok, fémdomborítások és szobrok díszítik. Az épület főhomlokzata, amelyen a főbejárat is található, 36, 8 m hosszú, két oldalán 10x10-es, négyzet alaprajzú rizalit áll, melyek 18 m magasra nyúlnak fel. A főhomlokzat középső részén hat kiugró, figyelemre méltó zárterkélyt alakítottak ki, melyek teljes összhangban állnak a homlokzat többi részével. A négy középső zárterkély falán négy dombormű figyelhető meg, melyek Árpádházi Szent Erzsébet legendáját, a két Bolyait, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bán című operájának egy jelenetét ábrázolják. A felső részen a város történelmének egy-egy mozzanatát megjelenítő, nagy méretű mozaik található. A kődomborműveket ( Dósa Elek, Teleki Sámuel, Bolyai Farkas, Bolyai Sándor, Mentovich Ferenc, Pech Vilmos ) Kallós Ede készítette.

Az épület főbejárata a hindu templomok bejárataira emlékeztet, kialakítása igen figyelemre méltó. A Kultúrpalota belső kialakítása dekorációs és építészeti szempontból is fontos és érdekes. A földszint belső tereire a természetesség a jellemző, a natúr bazalttömbök színe és a kőtömbök árnyékhatásai uralják a képet. A földszint előcsarnokának diffúz fénye buddhista templombelsőt idéz, két végében velencei tükör áll, fehér foltos, sárgás márványkeretben. A falakat 80 cm magasságig márványlapok takarják, a 45 m hosszú előcsarnokban található Kőrösfői-Kriesch Aladár két festménye ( Táltosok, Székely mesemondás ). Ugyanitt helyezték el Ludwig van Beethoven és George Eminescu szobrát is. Az előcsarnokból két carrarai fehérmárvány burkolatú lépcső vezet az emeleti részekre.

A földszinten lévő nagyterem 800 férőhelyes, orgonája egyedülálló darab, 63 regiszteres, 4463 síppal rendelkezik. Bartók Béla és George Enescu is koncertezett itt, 1972-ig itt működött a marosvásárhelyi Állami Színház.

A Közművelődési Palota leghíresebb terme az első emeleten kialakított tükörterem, melynek színes ablakai csodás fényhatást keltenek. A terem zárófalát háromrészes, óriási, muránói tükör teszi hatásossá. A terem stílusa barokk és neoklasszicista stílusok vegyítése.

A második emelet kisterme 300 főt tud befogadni, itt kamarazenei koncerteket rendeznek, festett ablaka Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet ábrázolja tudósai körében. Az épület harmadik emeletén működik a Képzőművészeti Múzeum, melyet 1913-ban alapítottak, Bernády György javaslatára. Szintén a Kultúrpalota ad helyet a számos ősnyomtatvánnyal rendelkező, közel egymillió kötetes városi könyvtárnak is. 1913 és 1965 között itt működött a zenekonzervatórium, melynek helyére 1965-ben a Megyei Múzeum történeti részlege költözött. Az idők során számos közművelődési intézmény otthona volt az épület. Minden tavasszal a Kultúrpalotában rendezik meg a Zenei napok elnevezésű kulturális eseményt.