ismertető

A katolikus vallás megerősítésének és az oktatás fellendítésének érdekében Károlyi Sándor, 1725-ben kiadott alapítólevelével elősegítette a piarista rend nagykárolyi megtelepedését. 1727. október 17-én érkeztek az első piarista szerzetesek a városba, az általuk először használt középkori épületek mára már nem láthatók, elpusztultak.

            A jelenleg is álló piarista templom 1769. és 1779. között, fogadalmi templom gyanánt épült. Az alapkövet 1769. május 11-én rakták le, a mellette elhelyezett latin nyelvű emléktábla megadja a pontos dátumot és arról számol be, hogy Károlyi Antal jóvoltából épült a templom. Károlyi Antal és Harruckern Jozefa tíz évnyi házassága után, 1768-ban született meg első gyermekük, egy fiú, melyért Károlyi Kalazanci Szent József iránt érzett hálája jeléül emeltette az épületet. A templom felépítésnek oka volt továbbá a katolikus gyülekezethez tartozó lakosság számának jelentős növekedése.

            A templom terveinek elkészítésére Károlyi Antal a bécsi építészt, Franz Sebastian Rosenstinglt bízta meg, aki a kor híres és elismert építésze volt, akadémiai tanárként is hozzájárult az építészet fejlődéséhez. Az építész számos tervrajzot, részletrajzot, madártávlati rajzot és gipszből készült makettet is elkészített az épületről, a szobrokról és a templom különböző elemeiről. A kivitelezésre és a munkálatok felügyelésére két helyi építészt, Sieber Ferencet és fiát, ifjabb Sieber Xavér Ferencet kérték fel.

            A templom nagyrészt őrzi a 18. századi, eredeti kialakítást. Az évek során két alkalommal hajtottak végre rajta nagyobb átalakításokat, melyek nem befolyásolták az eredeti alaprajzi kiképzést, sem a homlokzat architektúráját, sem belső elrendezését. Első nagyobb hangvételű felújítása 1857 és 1860 között zajlott, ezt követően 1891-ben végeztek munkálatokat az épületen, Ybl Miklós tervei alapján. Ezeket a kisebb átalakításokat leginkább a nyugati torony legfelső szintjén, valamint a szentélyen és az ornamentika bizonyos részein lehet felfedezni, ezeken kívül nagyrészt megmaradt eredeti kiképzése.

            A piarista szerzetesek első rendházának alapkőletétele a jelenlegi templom alapkőletétele előtt, 1724. április 27-én zajlott, a piaristák által előzőleg használt templom, a Mindenszentek templom mellett. Feltételezhetően a 18. században az épület átalakításokat végeztek, azonban nem maradtak fenn megbízható adatok erre vonatkozóan. A rendház épülete az 1834-es földrengést követő újjáépítés során nyerte el jelenlegi megjelenését. Ezt követően kétszer végeztek rajta munkálatokat. Egyszer, a jelenlegi templom felújításával közel azonos időben, Ybl Miklós tervei alapján, majd 1889-ben következett egy bővítés. A bővítés során, Nonn Gyula, nagykárolyi építész tervei szerint egy emelettel megmagasították a rendházat.

            A piaristák jelenlegi temploma és rendházépülete alkotta épületegyüttes Nagykároly keleti részén áll, a Kossuth tér közvetlen közelében, egy öt utca ( Mezőfényi utca, Kaplonyi utca, Állomás utca, Iuliu Maniu utca, Petőfi utca) által határolt telken. A templomépület déli homlokzata és a rendház főhomlokzata az Iului Maniu utcára néz, a templom nyugati főhomlokzata pedig az egykori Petőfi utcával (jelenleg 1. Decembrie 1918 utca) párhuzamosan fut.

            A templom kelet-nyugati tájolású, hajója nyújtott nyolcszög alaprajzú. A nyolcszögű hajó északi és déli oldalához egy-egy széles kápolna csatlakozik, melyek két oldalán a homlokzati falba mélyülő kápolnafülke látható. A keleti hajóvégnél apszis alakítottak ki, melynek két oldalán téglalap alaprajzon álló sekrestye látható, emeletükön oratóriummal. A templombelső elrendezése a centrális kialakításhoz alkalmazkodik, legértékesebb elemei a barokk oltárok, mennyezetét csehsüveg boltozat fedi.