Állami Színház, Nagyvárad

Állami Színház, Nagyvárad adatai:
cím:
Állami Színház, Nagyvárad
Nagyvárad
nyitva:
egész évben
ismertető

A nagyváradi Állami Színház egyidőben épült a Bémer tér (egykori Ferdinánd tér) képének átalakításával, mely idő a 19. század legvégétől a 20. század legelejéig terjedő időszakot jelenti. Ekkor bontották el az egyszerű, földszintes házakat és építették fel a szecessziós és eklektikus stílusú palotákat, valamint a színházat. A reprezentatív színházépület felépítésének gondolata a 19. század végén fogalmazódott meg. 1891-ben határozta el a Városrendezési és Közlekedési Bizottság, hogy a Bémer téren fogják felépíteni, erre a célra ugyanazon év júliusának 10. napján elkezdték kisajátítani a szükséges telken álló házakat. Mindeközben felmerült, hogy esetleg épülhetne a színház a Nagypiactéren is. Erre a javaslatra pályázatot is hirdettek, de mivel a beadott pályaművek közül egy sem nyerte el a felállított bizottság tetszését, valamint a város építészei is az eredeti verziót támogatták, ezt a javaslatot elvetették, visszatértek az eredeti elképzeléshez, miszerint az újonnan kialakuló Bémer téren lesz legjobb helyen a mutatós kőszínház.

A színház építésére a nagy múltú és a kor legnevesebb, legfelkapottabb színházépítő párosát, a Fellner és Helmer céget bízták meg a tervek elkészítésével és az építkezés kivitelezésével, ám anyagi jellegű problémák léptek fel a bécsi építészpáros nagy hangvételű tervei kapcsán. Egy másik építész, Rimanóczy Kálmán felajánlotta, hogy a téren álló épületek bontásából származó építőanyagból egy másik épületet is felépít a színház mellett, melynek bérbeadása bevételt jelent a város számára. (Ez az épület a mai Bazár.) A város úgy döntött, hogy a kiírt pályázaton részt vevő építészek közül Rimanóczy Kálmán, Rendes Vilmos és Guttmann József együtt végezze a kivitelezést.

Az építkezés meglepően gyorsan haladt. Az ünnepélyes alapkőletétel 1899. július 21-én történt és az épület ugyanezen év októberében már tető alatt volt. A kivitelezési munkálatok felügyeletét Busch Dávidra, a város főépítészére, a műszaki ellenőrzést Krubicza Józsefre bízták. Peller Ferenc végezte a szobrászati munkákat, Eichorn Vilmos az aranyozást, Linhard Vilmos, a bútorkárpitokat Kuncz Józsefés társai, az asztalosmunkákat, Reiner Károly a stukkódíszeket, Herczegh Vilmosa bútorokat készítette. Az épület ünnepélyes átadására 1900. október 15-én került sor.

            A nagyváradi Állami Színház a Bémer tér eklektikus épületei közül igen kiemelkedő, a város emblematikus épületeinek egyike. Az épület főhomlokzatának meghatározója a neoklasszicizmus, a belső részt a neorokokó uralja. Minden szempontból a szimmetria jellemzi, mint ahogy az jellemző az 1800-as évek végének klasszikus színházaira általában. Alaprajza téglalap alakú, elülső és hátulsó épülettömbjei rizalitszerűen előrelépnek a homlokzat síkjából.

            A tér felől közelítve, az épület első része egyemeletes, a középső rész kétemeletes, mely bazilikaszerűen lett kialakítva, a hátsó rész szintén kétemeletes, ez fölött torony emelkedik. A főhomlokzat leghangsúlyosabb eleme a neoklasszicizmus stílusú, antik görög templombejáratokhoz hasonló nyitott portikusz. Az oromzat közepén szobrok helyezkednek el, melyeket Peller Ferenc készített. A szobrok Hunnia köré csoportosulva a zenét, éneklést, komédiát, és tragédiát személyesítik meg. A drámát és vígjátékot a portikusz két szélső oszlopán, magas posztamensre helyezett két nőalak szimbolizálja.

            Az épület a kezdetektől fogva korszerű volt, a világításról elektromos áram gondoskodott, mely ekkor még nem volt bevezetve a városba, így igazán különlegesnek számított ez a megoldás.

Fotók a régióból

Ajánlat
Alsócsobánka
Ompolygyepű
Erdőfalva
Székelylengyelfalva
Gyimesfelsőlok