ismertető

Megye: Fehér megye.
Erdély régió.

Alvinc a Maros bal partján fekvő Fehér megyei román falu, mely Gyulafehérvártól csupán 14 kilométerre található.

Elnevezése:
Minden bizonnyal egy német személynévből, a Winczből ered. Az "al" előtag pedig a Felvinctől való elhatárolásra szolgál.

Története röviden:

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még Wynch Inferioriként olvashatunk róla. Az idők során több névalakja is ismert: Wynch , Olwynch , Alsowyncz , Alwincz .

Az első lakosok a szász telepesek (hospesek). A XII. században a ferencesek templomot építettek, később pedig vásártartási jogot nyert a település. A XV. századtól a Királyföld része, ahol állandósultak a török támadások. Emellett a szász lakosság pusztulásához vezetett a súlyos pestis járvány. A megfogyatkozott lakosság mellé magyarok és délszlávok települtek. Már az 1500-as években iskolája működött. Ebben az évszázadban a havasalföldi vajdának sikerült uralma alá vonnia.
A XVII. században Bethlen Gábor kézműveseket telepített ide. A század végére bolgár katolikus menekültek is letelepedtek. 1690-től a császári tulajdon része volt, majd 1754-től káptalan uradalmi központ lett.

A XIX. században itt is dinamikus fejlődés ment végbe: vasútépítés (közlekedési csomóponttá is vált),   boralma és szilvatermőhely, szesz- és konyakgyárral és három fogadó kezdte meg működését, évente két alkalommal országos vásárt tarthattak.


Lakosság:
  1850-es összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar és német és zsidó kisebbség számaránya sem.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok mellett ekkor már cigányok is éltek itt.



Látnivalók:

• Martinuzzi-kastély romjai
• református temploma, mely napjainkban romos állapotú
• obszerváns ferencesek által épített ferences templom és rendház
• XVIII. századi ortodox templom
• sibisáni ortodox templomát a XIX. században építették

Híres emberek:

• Pongrácz István kassai vértanú
• Szentimrei Jenő híres író
• Rodica Lascu-Pop irodalomtörténész a XX. században
• Pataki László XX. századi festő, aki itt is halt meg.
• Csató János botanikus, ornitológus
• Alvinczi Péter református lelkész a XVI. században
• Alvinczi Péter a XVII. századi királyi ítélőmester, akit második Werbőczyként is emlegettek
• XIX. századi író Kemény Zsigmond
• Pakots József újságíró
• Bodor Aladár költő
• az első magyar nyelvű erdészeti szakkönyv szerzője a XIX. században Lázár Jakab.