ismertető

Megye: Arad megye.
Erdély régió.

Arad  Arad megyei román megyeszékhely. Régebben Arad vármegye székhelye is volt. Közigazgatásilag már a XX. század elejétől hozzátartoznak az alábbi települések:Kisszentmiklós, Mikelaka, Öthalom, Újarad és Zsigmondháza.

Elnevezése. . .

minden bizonnyal egy magyar főnévből, az ur-ból ered. Ezt a főnevet egy d helynévképzővel látták el. Így alakult ki a névalak.

Története röviden

Arad már ősidők óta lakott terület, mely fontos átkelőként és vásárhelyként is funkcionált.
Az első írásos forrás, mely az itteni várat említi, a XII. századból származik. Tévedés azonban ne essék, a napjainkban itt álló vár és az akkori nem ugyanaz. A XII. századi vár ugyanis a mai városhatáron kívül eső területen feküdt. Gertrúdisz meggyilkolásáért II. Béla király itt mészároltatott le hatvannyolc bárót. Szintén II. Béka király alapította az itteni társaskáptalant.
Az 1241-42-es tatárjárás alkalmával a város elpusztult, de a vár megmaradt. A XIV. században mezővárosi titulushoz jutott.
A fellázadt parasztseregek élén Dózsa pusztította el 1514-ben.

A város határától nem messze a Csálatelep elnevezésű területen volt Csálya falu, mely már akkoriban is várral rendelkezett.
A XVI. századi török offenzíva idején a török seregek teljesen felmorzsolták, és új Arad keletkezett.
A törökök pedig a XVI. században palánkvárat építettek és fontos szandzsákszékhellyé tették. A császáriak 1688-ban szabadították fel. II. Rákóczi György 1685-ben fényes győzelmet aratott a budai pasa seregei felett. A XVII. -XVIII. század fordulója környékén fontos katonai határőrvidékközpont.   Ekkor épült meg egy új vár a Marosnál.
A XIX. században szabad királyi város titulust kapott.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a honvédsereg szerezte meg. Azonban a szabadságharc leverését követően itt végezték ki az aradi vértanúkat. Az ő tiszteletükre állították fel a város centrumában 1918-ban az emlékművet. Mivel a románok lerombolták, 2004-ben újat kellett állítani.

Itt gyilkolták meg Kazinczy Lajost.

1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, román, német, szerb, szlovák és cseh kisebbséggel.
Károlyi Gyula ellenkormányának forradalmi székhelyének titulálta.
A település a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálása után Romániához kerület.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a románság aránya lett döntően a legmagasabb, de élt itt  még magyar, roma, szerb, szlovák, bolgár és egyéb nemzetiségű is.

Látnivalói

• Napjainkban sajnos idegenek nem léphetne Arad várának területére, hiszen katonai területként funkcionál.
• Zala György alkotása a Tűzoltó téren kiállított emlékmű, mely az aradi vértanúknak tiszteleg.
• A kivégzésük területén emlékoszlop. Itt vannak a sírok is.
• XVIII. századi minorita templom.
• XIX. századi református templom. Itt fogadott örök hűséget Horthy Miklós feleségének.
• a XX. századi eklektikus külsejű és szecessziós belsejű kultúrpalota és a Történeti Múzeum.
• XX. századi neogótikus evangélikus templom
• Hodosmonostor , melyet a középkorban építettek és Szent Péter tiszteletére szentelték fel.
  

Itt születtek:

• A XVIII. században Bartosságh József mezőgazdasági szakíró és br. Bajtai Antal történetíró.
• a XIX. század második felében Tóth Árpád költő, Csatay Lajos vezérezredes (aki honvédelmi miniszter is volt) , Lenkey János honvéd tábornok.
• A XX. század első felében Inke László és Jávor Pál színművészek.
  

Testvérvárosa

• 1994 óta a magyarországi Gyula.