Barót

ismertető


Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

A keresztnevet lásd a Barót szócikkben.
Barót (románul Baraolt) város a mai Romániában Kovászna megyében. Bányaváros, az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja, járási székhely. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. 2002-ban 9670 lakosából 9271 magyar, 300 román, 84 cigány, 11 német volt.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

Nevének eredete

A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza.

Története röviden

Vára valószínűleg a egy római castrum maradványa, mely település határán állt. Ekkor még Venczel várának hívták. A XIII. században a települést Boralt néven említik. A település két részre volt osztható. Az alsó-vagy Kisbarót  a vár lábánál, míg Nagybarót a Nagyerdő alatt helyezkedett el. Római katolikus templomát a XVI században építették. A település a XVII. században tatár fennhatóság alatt állott, majd a XVIII. században a labancok rabolták ki. A XIX. században súlyos földrengés volt, melynek során sok épület megrongálódott többek között a templom is. Így azt a  XIX. században újjá kellett építeni. Szintén a XIX. században döntő csata zajlott Barót és Felsőrákos  között. Szintén ebben az időszakban nyitotta meg kapuit, a lignitbánya valamint ekkor vált járási székhellyé. Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar. 1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig   1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Barót és Felsőrákos között. 1873-tól üzemel lignitbányája. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott.

Látnivalói

  • Első római katolikus templomát a XVI. században építették, majd a XVII. században  barokk stílusban átépítették. Szentélye a XVIII. században épült újjá. A XIX. században, földrengés következtében megrongálódott, így ismét újabb restaurálások voltak szükségesek. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll.
  • A XVIII. században épült a várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna.
  • Első református temploma a XVII- XVIII. században épült. Ennek helyére került a XX. században a mai református templom.
  • Ortodox templomát is szintén a XX. században építették.
  • A XX. században épült unitárius temploma.
  • Az Ágoston tagon is találhatókromok. Orbán Balázs egy II. századi római települést tételezett fel itt.

Itt született

  • 1739-ben Baróti Szabó Dávid jezsuita paptanár, költő és műfordító.
  • 1801-ben Keserű Mózes csillagász.
  • 1817-ben Simonfy Dániel Bem tábornok orvosa.
  • 1834-ben Mircse János történész.
  • 1863-ban Gaál Mózes író.
  • 1937-ben Gyulai Líviusz grafikusművész.

Testvérvárosai

  • Zirc
  • Szarvas
  • Párkány


Fotók a régióból

Ajánlat
Szováta
Gyergyószárhegy
Temesvár
Csíkpálfalva
Havasnagyfalu