Csák

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Temes megye.
Erdély régió.

Csák a Holt-Temes partján fekvő város, mely Temesvártól csupán 33-kmre Temes megyében található.

Neve. . .

egy szláv személynévből származik. Az első írásos források Chag és Chaak néven említik. Az idők során neve folyamatosan módosult.

Története röviden:

Az 1500-as években már szerbek lakták, de a Zsidói család birtokolja. Temes-parti vára a 14. század végén keletkezett és a török terjeszkedés szempontjából fontos védekezést jelentett. Itt győzték le a törököket Zsidói Miklós és Marcali Miklós csapatai.

A 15. század első a török számára bevehetetlennek bizonyult a vár. Itt fogták el Dózsa György "rebellis" hadait. A szomszédos helység pedig mezővárosi rangot viselt és vámszedő helyként funkcionált.

A 15. század második felében már képtelennek bizonyult visszaverni a török támadássorozatot. Miután 1551-ben elesett náhije székhelye lett. Ez viszont nem eredményezte a túlnyomó részt szerbek lakta település elmaradottságát, sőt kedvező folyamatok indultak be. A 17. század végén Rami pasa megkezdte a románság betelepítését. A várat viszont a 18. század elején lebontották.

A török kiűzése után fokozatosan szivárgott be erre a területre a német lakosság. Kialakult a rajnafrank típusu helyi német nyelvjárás.

Bánát kerületi székhelye volt, ahol a katonai helyőrség a 18. század első felétől állomásozott. Kaszárnyájukat a az egykori várból megmaradt tornyok mellé húzták föl. A lakosságnak rendkívüli anyagi veszteséget okozott, amikor 1889-ben megszűnt a helyőrség.

A 18. század végén szlovákok és magyarok települtek be. Szintén ebben az évszázadban kapta meg a mezővárosi kiváltságot, ami fontos kiváltságokat jelentett Csák számára. A lakosság egyes rétege iparosnak és kereskedőnek állt. A vásártartási jog révén a gazdaság jelentős bevételét jelentették az itt folyamatosan megtartott marhavásárok és a városon áthaladó Temesvár-Vesec közötti út.

Az 1900-as évek elején megjelenő zsidóság saját hitközösséget hozott létre és zsinagógát építettek. A 19 században több antiszemita megmozdulás zajlott, amikor inzultálták a zsidókat.

1861-ben az országgyűlési választásokon Vincenţie Bogdantgyőzött. Négy évvel ezután szétszakadt a román és a szerb ortodox egyház. A város a század végére már fontos esperességi központ.

A kiegyezést követő dualizmus rendszerében a nemzetiségi megmozulások gyakorivá váltak, egyre többször szálltak síkra jogaik biztosításáért. Nemzetiségi intézmények, társulatok alapultak (Csakovaer Spar und Creditanstaltot és a Csakovaer Bürgerliche Lesevereint, ) és román bank jött létre ( Ciacovana )

Gazdasága: a mezőgazdaság fejlődése az idők folyamán nem következett be, a földek megműveletlenek maradtak. Földterületeinek nagyrészét erdők, rétek, szántók borították. Kiemelkedő szerepe volt azonban az újburgonya meghonosításában. Az ipar jelentősége sem nagy mértékű: mezőgazdasági termékek feldolgozását végezték. Működött itt hengergőzmalom, szódavízüzem, ecetgyár, likőrgyár. A 19. századra jellemző vasútépítési láz a települést is elérte. A 20. század a dinamikus fejlődés időszakának mondható: a város nagyobb utcáját és főterét már aszfalt borította, megnyílt a mozi, nyomda működött és az elektromosság pedig itt is teret hódított.

Az első világháborút lezáró béke értelmében Romániához tartozik. A lakosság nagy része, főként a szerbek elmenekültek.

A kommuisták megtorlásként a német lakosság nagy részét kényszermunkatáborokba szállították. Napirendre került a szisztematizálási terv, amit később elvetettek.

Az állami vezetés 1972-ben napvilágot látott "szisztematizálási" terve keretében lakott területét a felére kívánták csökkenteni. A terv végrehajtását szerencsére elhalasztották.

Csák 2004 óta város.

Lakossága

1900-ban 4601 lakosából 2596 volt német, 918 román, 548 szerb és 502 magyar anyanyelvű, 2889 római katolikus, 1481 ortodox és 123 zsidó vallású. A lakosság 66%-a tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 17%-a beszélt magyarul. <br>1992-ben 2949-en lakták, közülük 1991 volt román, 436 magyar, 221 német, 169 cigány és 115 szerb nemzetiségű, 2143 ortodox és 733 római katolikus vallású.

Látnivalók:

A szerbek által Kulak-nak nevezett tornya, ami annak a vízivárnak volt a tornya, amit a törökök lebontottak. A 19. században kaszártnyát húztak fel mellé.
Neogótikus római katolikus temploma, ami a város főterén látható.
Román ortodox temploma.
A Dositej Obradović szülőháza.

Gazdaság:

A gazdaság húzóágazata a mezőgazdaság még napjainkban is. A kommunizmus időszakára jellemző az erőltetett nehézipari fejlesztés. Az ebből szükséges tőkét a mezőgazdaságból vonták ki, ami annak súlyos torzulását eredményezte.