ismertető

Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Dicsőszentmárton a Kis-Küküllő jobb partján fekvő Maros megyei város. A Kis-Küküllői ipari központ, municípium volt Kis Küküllő vármegye székhelye az 1920-as trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig. A XX. században nemcsak Borzás falut olvasztottak be, hanem közigazgatásilag Bábahalva és Botorka is hozzá tartozik.
Medgyes és Marosvásárhely is rendkívül közel van hozzá

Elnevezése. . .

minden bizonnyal templomára utal, azt ugyanis Szent Márton tiszteletére szentelték fel. Román nevét Târnava Mică   után kapta.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben a forrásban még ként olvashatunk róla.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható a románság és a németség száma sem.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte Kis-Küküllő vármegye központját.

1992-es népszámlálási adatok  kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú románság mellett ugyanis élt itt magyar, cigány és német nemzetiségű is.

A XIX. században értékes földgázlelőhelyre bukkantak itt, ami a vasút fejlődésének addig nem tapasztalt dinamizmusát eredményezte. Emellett üzemelnek még itt nitrogénművek, fémfeldolgozó üzem és hőerőmű is.
Hátránya , hogy a környezetet drasztikus mértékben károsítja a levegőbe jutott megannyi káros vegyi anyag.

Látnivalói

• A város centrumában állított műemlék a románság eredetét szimbolizálja.
  
• Az unitárius templomot, melyet az 1400-as években építettek az 1700-as években alakították át.
• A Béldi család egykori udvarháza és a Pekry-kastély is a városban tekinthető meg.
• A főtéren református, evangélikus, görög katolikus is római katolikus templom található.
  

Dicsőszentmárton kiemelkedő személyiségei:

Bölöni László, Ligeti György, Sipos Domonkos és Szabó György.