Gyulafehérvár

ismertető


Megye: Fehér megye.
Erdély régió.

Gyulafehérvár Fehér megyei székhely, annak municípiumaként működő központ, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Poklos, Borbánd, Ompolykisfalud.

Elnevezése:
Minden bizonnyal a fehér mészkőből épült római kori falmaradványokról ered.

Története röviden: vaskori földvár, és római korból származó castrummaradványokra bukkantak a régészek, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy hosszú idő óta lakott terület. Dácia egyik legjelentősebb központja volt.   Igazgatása mindigis elkülönült az ország többi részétől, hiszen élén már az államalapítást követően a vajda állt. A hitélet fontosságát támasztja alá az a tény is, hogy Szent István püspökséget alapított itt.
Az 1241-1242-es tatárjárás itt is súlyos következményekkel járt, csaknem teljes pusztulást okozott.
A fellendülés időszaka a Hunyadiak hatalomra kerülésétől érhető tetten; székesegyházát újjáépítették, majd III. András uralkodásának idején már országgyűlést is tartottak itt.

Mezid bég seregeire 1442-ben súlyos vereséget mértek a magyarok Hunyadi János vezetésével.
Keleti Magyar Királyság székhelyévé avanzsálódott a XVI. században. II. János király halála után Báthory Istvánt választották fejedelemmé,   de ez az udvarnak egyáltalán nem tetszett. 1575. július 8-i radnóti csatában viszont nem tudták helyéről eltávolítani Báthoryt. Ebben a csatában tűnt ki Székely Mózes kiváló hadvezetési képessége.
A XVI. század viszont tartogatott még véres csatákat, leszámolásokat. Basta seregei több ízben támadtak a városra, ezen támadásokhoz társultak még Mihály vajda, illetve a török seregek ostromai, akik több alkalommal is lángba borították a területet a század folyamán.

II. Rákóczi Ferencet a XVIII. század elején választották fejedelemmé. Szintén ebben az időszakban került sor a püspökség újjászervezésére, és az új várat is felépítették. A XVIII. században a Horea és Kloska féle parasztfelkelés egyik fontos gócpontja lett. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alkalmával a honvédekkel szembeni román csapatokat innen koordinálták. Több neves bírója is ismeretes : Gyógy Péter , Mészáros Gergely, , Mészáros György  Baroniai Szabó István, NagiLábú Mészáros Gergöly.

Lakosság:
1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de nem elhanyagolható az itt élő román, cigány és német kisebbség számaránya sem.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a  kisebbségben lévő magyarok, németek és cigányok is éltek itt.


Látnivalói:

  • XX. századi emlékmű a Horea és Kloska féle parasztfelkelés áldozatainak emlékére
  • XVIII. századi vár falainak és bástyáinak maradványai
  • az erdélyi fejedelmek temetkezési helyeként funkcionáló érseki székesegyház
  • ortodox székesegyháza
  • Román Egyesülés Múzeuma
  • Batthyáneum

A város szülöttei:

  • II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem
  • Király János a tankönyvíró pedagógus
  • Karácsony Benő író
  • I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem
  • a XVIII. századi természettudós, geológus Born Ignác
  •  romániai magyar festő, grafikus, állami díjas Szabó Béla

A város híres tanítói:

  • Apáczai Csere János
  • a jezsuita professzor Kereskényi Ádám

A városban hunytak el

  • magyar király, később erdélyi fejedelem János Zsigmond és anyja Izabella királyné
  • Bocskai Erzsébet
  • Bátrhory Kristóf erdélyi vajda
  • Szamosközy István történetíró
  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
  • I. Rákóczi György erdélyi fejedelem
  • a XIX. századi erdélyi püspök, tudós és költő Márton József
  • régész, történész Eötvös Ágoston
  • erdélyi püspökök a XX. században:  Márton Áron és Jakab Antal